A költészet biopoétikája – kurzustematika

A költészet biopoétikája 

Lőrincz Csongor, Humboldt-Universität, Berlin

Tömbösített kurzus október 11. és 14. között, naponta 16-tól 18 óráig
Felvehető társtudományi tárgyként a P/IR/ELM-1:00 vagy 2:00 vagy 3:00 vagy 4:00 kódon

A költészet és olvasása sokféle értelemben és módon függ össze a fiziológiai „élet” bizonyos eseményeivel és effektusaival (például a benne kiemelten fontos hang figurációi révén). Részben Nietzschével fogalmazva, a líra az életre való legintenzívebb stimuláció médiuma lehet, mely „életet” mindig kivételei kísértenek meg, maga ez az „élet” is kivétel az előfeltételezett biológiai élet kategóriája alól. Például a német költészettörténetben többféle artikulációja létezik ennek a viszonylatnak: Hölderlin „Az élet felén” tapasztalatától Gottfried Benn „provokált élet”-felfogásán keresztül Durs Grünbein „biológiai poézis”-éig. A szemináriumon a magyar költészet néhány klasszikusát és újabb alkotásait olvassuk újra az élet-problematika szemszögéből, kitekintünk ugyanakkor nemzetközi elméleti és poetológiai pozíciókra is.

Tárgyfelvétel az elsőévesek számára, 2016. ősz

Kedves Hallgatók!
Az elektronikus tárgyfelvételi időszak megkezdődött, föl tudják venni a tárgyaikat. Nincs vele nehéz dolguk: ahogy a képzési tervből bizonyára tudják, az első félévben két tárgyat kell teljesíteniük, mindkettőt a témavezetőjüknél, az egyik az ún. szakmai tárgy, a másik a konzultáció. Ebben a táblázatban megtalálják, hogyan szerepel ez a Neptunban, arra az esetre, ha eltévednének a nem sok különbséget mutató tárgyak közt: a kurzuskód ismeretében könnyebben megtalálhatják a sajátjukat. A „sajátjuk” természetesen az, amelyik a témavezetőjük neve alatt szerepel. A neptunos tárgyfelvételi időszak (ameddig a két kötelező tárgyukat föl kell venni) szeptember 30-án (pénteken) 16 óráig tart.

Erre a legelső félévre nem javasoljuk, hogy doktori kollégiumot végezzenek, ezért nem is hirdetünk ilyeneket, erre alkalmasabb lesz a következő két félév. Ugyanakkor a Neptunban láthatják, hogy (más képzéseken) van sokféle doktori kurzus, részben a mostani másod- és harmadévesek számára, részben más doktori iskolákban meghirdetett kurzusok. Senki nem tiltja meg, hogy ilyeneket látogassanak, ha az oktató tudja magukat fogadni (ezt előbb érdeklődjék meg tőle) és ha a témavezetőjükkel is egyeztették a terveiket. Azt azonban mindenképpen fontos tudniuk, hogy ezek kvázi „doktori speciálkollégiumként” működnek, azaz ha teljesítik, az értük kapott kreditek nem számítanak bele a végbizonyítványukba.

Az is lehet, hogy eszük ágában sem volna nem kötelező kurzusokra bejárni, de a témavezetőjük a szakmai tárgy keretében előírhatja bizonyos kurzusok látogatását vagy teljesítését. Ilyenkor a szakmai tárgynak tulajdonképpen a részévé válik az adott kurzus(ok) látogatása vagy teljesítése, a szakmai tárgyra kapott jegyben/kreditben fejeződik ki az „ellenértéke”, más teljesítményeké mellett.

Ahogy a kötelező doktori kollégium elvégzését nem javasoljuk az első félévre, a kutatóhelyi munkába való intenzív bevonódásra sem ez a legalkalmasabb félév. Ilyet sem hirdettünk most meg a Neptunban alapértelmezésben, de semmi jónak nem állunk útjába: aki máris tud arról, hogy lehetőséget kap rá (és le is tudja ebben a félévben dolgozni azt 300 munkaórát), szóljon nekem, meghirdetem a számára.

A legfontosabb azonban, hogy – ha eddig nem tették volna – vegyék fel a kapcsolatot a témavezetőjükkel, ne a fordítottjára várakozzanak. A fő célja ennek a félévnek, hogy elkészüljenek a szakmai bibliográfiájukkal és elkezdjenek szorosabban foglalkozni a témájukkal.

A kezdetekhez minden jót kívánva,

üdvözlettel,

Bodnár Kriszta

doktoriskolai titkár

2016. szeptember 14.

Kurzusfelvétel a másod- és harmadévesek számára, 2016. ősz

Kedves Hallgatók!
Az innen letölthető táblázatban megtalálják az e félévre (eddig) meghirdetett kurzusok összesített listáját, ebből egyszerűbben áttekinthetik a teljes kínálatot, s a kódszám alapján rákereshetnek a Neptunban (a közzététel utáni frissítések kék színnel kiemelve benne).

Néhány szempont a tárgyfelvételhez:
1. önálló blokkokban találják I. a tudományos modul tárgyait, valamint a II. társtudományi és a III. szakmai tárgyak/témakonzultációk körébe tartozó kurzusokat;
2. bármelyik program által/kódszámával meghirdetett társtudományi tárgy felvehető, függetlenül a hallgató programjától;
2. a disszertációs témakonzultációnál keressék a saját évfolyamuknak megfelelő kódszámút a saját témavezetőjük neve alatt (ha nem találják az e két szempontnak épp megfelelőt, szóljanak  nekem!);
3. ahol időpont és helyszín nincs feltüntetve, egyeztessenek az oktatóval (az e-mail címüket megkereshetik a Neptunban vagy talán még egyszerűbben az országos doktori adatbázisban);
4. aki nem találja a saját programja kínálatát, az azt jelenti, hogy az még nincs meg vagy nem teljes, de hamarosan természetesen kiegészül, ahogy általában is még bővülhet és változhat a lista, a mindenkori frissítések a keletkezésükkor bekerülnek;
5. ha nem találják azt a tárgyat, amelyikre szükségük lenne (például jellemzően mert keresztfélévesek), akkor írjanak nekem;
6. társtudományi kurzus teljesítéseként más doktoriskolák (!) kínálatából szabadon választhatnak, ezt nem kell külön adminisztrálni, de BA-s/MA-s kurzus a doktori képzésben nem fogadható el.

A neptunos tárgyfelvétel technikájában külön segíteni nem tudok ezen az erről szóló korábbi „manuálon” kívül, azt nézzék meg, ha nem boldogulnak. (Nem pontosan ugyanolyan a mostani hallgatói felület, mint az akkori, de az alapelvek és -funkciók azonosak.)
Egy fontos tudnivaló: a tárgyak VAGY a mintatantervben, VAGY az intézményi tárgyak között szerepelnek, tehát ha az egyik körben nem találják, meg kell nézni a másikban; ez a keresési hiba még mindig rendre előfordul, ügyeljenek rá. Korábban csak vastag betűvel volt ez itt kiemelve, most ki is pirosítom. Hátha...:-) A tárgyakra való rákereséskor pedig arra figyeljenek, hogy a keresés módját megfelelően állítsák be (kód szerinti kereséskor a kód szerinti keresés funkció legyen aktív, ne például a név szerinti stb.).

A tárgyfelvételi időszak szeptember 30-án (pénteken) 16 órakor (!!!) ér véget. (Lásd továbbá az egyéb határidőket is.)
Mindenkinek bosszankodásmentes tankezdést és a tanulmányaikhoz minden jót kívánva,

Bodnár Kriszta

doktoriskolai titkár

2016. szeptember 14.

Az Általános irodalom- és kultúratudományi doktori program kutatószemináriumának tematikája

Kulcsár Szabó Ernő – Bónus Tibor – Kulcsár-Szabó Zoltán – Lénárt Tamás – Molnár Gábor Tamás – Simon Attila – Tamás Ábel:

A KÖLTŐI NYELV ÉRTELMEZÉSÉNEK ÚJ LEHETŐSÉGEI

Kérdések a „poétikai funkció” eredete és hivatása körül II.

Kutatószeminárium, szerda 15.30–19.00

Első ülés: 2016. szeptember 28.

A technomateriális médiumelmélet nemrég elhunyt klasszikusa szerint a magas irodalomnak 1895. december 28. óta mindössze egyetlen biztos ismérve maradt, a megfilmesíthetetlensége. Az összes médiumtudomány legkomolyabb ágazata itt azzal állította komoly kihívás elé az irodalomtudományi és a poétikai gondolkodást, hogy lényegében a hangzó képalkotás materiális és technikai perfekcióját állította a költői szó teljesítőképességének mércéjéül.

Igaz ugyan, hogy a költészetnek a materializált kép(zelet)iséggel való összekapcsolása még a Bühler-Jakobson-féle modellnél is kevesebb potenciált tulajdonít a költői szónak, annyiban mégis termékeny impulzust ad a poétikai gondolkodásnak, hogy arra ösztönzi: a nyelv újragondolt funkcióteljességének távlatából kérdezze újra az irodalom működésmódját. Ez a kérdezésmód a materiális fordulat után már bizonyosan nem korlátozódhat a költői szó önreferencialitására, figuratív többértelműségére vagy szemantizálhatatlanságának körülményeire. De nem merülhet ki a költői nyelv materiális komponenseinek – metrum, ritmus, rím, hangzás, ismétlődés stb – vizsgálatában sem.

Megkerülhetetlenné válnak tehát annak kérdései, vajon egyike-e a költői nyelv a lehetséges nyelvi funkcióknak, része, alkotója vagy éppen rajta kívüli ágense-e az irodalom mindannak, amit kultúrának nevezünk. Sőt: vajon célok és eszközök, illetve eredet és funkció összefüggéseiben bizonyosodik-e be egyáltalán a költészet humán nélkülözhetetlensége?

A szeminárium újabb szakirodalmi munkák és klasszikus költői szövegek (pl. Gottfried Benn: Immer schweigender, József Attila: Majd) segítségével annak – a linguistic turn nyomán megnyílt – kérdésiránynak igyekszik néhány poétikai lehetőségét próbára tenni, amely túlmutat a lingvisztikai nyelvfogalom keretein és nem a langue vs parole, lexika vs grammatika terében mutatja meg a költői nyelv eredendő működését. Mert, ha Coseriuval (1971) abból indulunk ki, hogy a költői nyelv nem egyszerűen a többi nyelvhasználatok egyike, hanem „a nyelv teljes funkcionalitását jeleníti meg”, vagyis „a költészet a nyelv funkcionális tökéletességének (…) a helye”, akkor ebből az is következik, hogy maga a költészet az, ahonnan egyáltalán láthatóvá válik a nyelv mibenléte és hivatása.

Az ugyanis – írja Gadamer 1971-ben –, hogy „a nyelv miért lehet információs eszköz, a költői szóban való önbeteljesedése felől lesz belátható, nem pedig fordítva.” A kutatószeminárium a fenti kérdéseknek ered nyomába s a vállalkozás kimenetelétől függően terjeszthetjük ki kérdéseinket a költészet, a költői nyelv nélkülözhetetlenségének kulturális, tapasztalat-, látásmód- és közösségalkotó potenciáljára.

ELŐZETESEN JAVASOLT SZAKIRODALOM, I. FÉLÉV 

• Roman JAKOBSON: Nyelvészet és poétika. In: Uő.: Hang – jel – vers.  Bp. Gondolat 1972, 229-276. 
• Hans-Georg GADAMER: Von der Wahrheit des Wortes. In: Gadamer: Gesammelte Werke Bd. VIII. Tübingen: J. C. B. Mohr 1993, 37-57. (A szó igazságáról = H.-G. G.: A szép aktualitása. T-Twins, Budapest, 1994, 111-141.) 
• Eugenio COSERIU: Thesen zum Thema „Sprache und Dichtung”. In: W.-D. Stempel: Beiträge zur Textlinguistik. München 1971, 183-188. 
• Erhard SCHÜTTPELZ: Quelle, Rauschen und Senke der Poesie. In: G. STANITZEK – W. VOSSKAMP (szerk.): Schnittstelle. Medien und kulturelle Kommunikation. Köln: Du Mont 2001 
• Heinz SCHLAFFER: Geistersprache. Zweck und Mittel der Lyrik. Stuttgart: Reclam 2015. (1. kiad: München: Hanser 2012) 
• Jonathan CULLER: Theory of the Lyric. Harvard UP 2015

  

ELŐZETESEN JAVASOLT SZAKIRODALOM, 2. FÉLÉV 

• Martin HEIDEGGER: Hölderlin és a költészet lényege. In: Heidegger: Magyarázatok Hölderlin költészetéhez. Debrecen: Latin Betűk 1998, 35-52. 
• PSEUDO-LONGINOS: A fenségről. Ford. , bev., jegyz. Nagy Ferenc, Akadémiai, Budapest, 1965. Ehhez még: SAPPHÓ 31., CATULLUS 51. 
• Hermann SCHMITZ: Leib und Gefühl. Materialien zu einer philosophischen Therapeutik. Bielefeld: Aisthesis 2008 (3. erw. Auflage). Javasolt fejezetek: Leib (11-18), Gefühl (19-25), Phänomenologische Perspektiven der Psychotherapie (Phänomenologie, Subjektivität, Der Leib, Begriff, Bau und Funktion des Leibes, Räumlichkeiten des Leibes, Das Alphabet der Leiblichkeit (27-48), Das leibliche Befinden und die Gefühle (107-124) 
• Hermann SCHMITZ: Der Leib, der Raum und die Gefühle. Bielefeld – Basel: Aisthesis 2009 (2. Aufl.) (az egész kötet 97 oldal)
• Jacques DERRIDA: A Self-Unsealing Poetic Text”: Poetics and Politics of Witnessing = Revenge of the Aesthetic: The Place of Literature in Theory Today  ed. Michael P. Clark (Berkeley Los Angeles London: University of California Press, 2000), 179-207. (franciául: Poétique et politique du témoignage = L'Herne Derrida, szerk. Marie-Louise Mallet, Ginette Michaud, Éditions de l'Herne, Paris, 2004, 521-539.)
• Robert VON HALLBERG: Lyric Powers, University of Chicago Press, 2009. (1. (9-39) és/vagy a 4. fejezet (105-142), a zeneiséghez: az 5. (143-185).
• Burkhard MEYER-SICKENDIEK: Lyrisches Gespür. Vom geheimen Sensorium moderner Poesie. München: Wilhelm Fink 2012, 13-118 (Einleitung, Der Begriff des Gespürs, Stimmungen – Atmosphären – Situationen: Lyrisches Gespür als Gestaltung des Amorphen, „Situationslyrik”: Zum Profil einer neuphänomenoplogischen Poetik)
• Gaston BACHELARD: A tér poétikája. Bp., Kijárat, 2011. (La poétique de l’espace, Paris, PUF 1957) 7-26., 160-209. 
• N. LUHMANN – P. FUCHS: Vom schweigenden Aufflug ins Abstrakte. In: Uők: Reden und Schweigen, Frankfurt/M., 1989.

Pályázat állami doktori ösztöndíjra

Pályázat állami ösztöndíjra költségtérítéses képzésben részt vevő, aktív státuszú másod- és harmadéves hallgatók számára

Az Irodalomtudományi Doktori Iskola pályázatot ír ki egy vagy két év futamidejű állami ösztöndíj elnyerésére. Pályázhatnak a doktoriskola költségtérítéses képzésben részt vevő másod- és harmadéves hallgatói a mellékelt pályázati adatlap kitöltésével, amelyben dokumentálják a doktoranduszként eddig végzett tevékenységüket.
A pályázatok elbírálásának szempontjai:
– a tudományos tevékenység intenzitása, színvonala (publikációk, konferenciaszereplések, egyéb tudományos tevékenység, külföldi kutatómunka)
– tanulmányi előrehaladás
– a kapcsolódó intézet/tanszék munkájában való aktív részvétel
A pályázathoz be kell szerezni a témavezető ajánlását és mellékelni kell egy kiválasztott publikáció megjelent szövegét.
Felhívjuk a figyelmüket, hogy ösztöndíj mellett legfeljebb félállás (napi hat, heti húsz órás munkaviszony) vállalható.
A pályázat elektronikusan nyújtandó be (a részleteket lásd a pályázati adatlapon) 2016. szeptember 20-ig a következő címre: bodnar.krisztina@btk.elte.hu. A doktoriskola tanácsa bírálja el a pályázatokat és határozza meg a futamidőt (egy vagy két év), a beérkezett pályázatok függvényében.

Beküldendő pályázati adatlap

Konferenciafelhívás

Skandináv kultúrmozaik

Hallgatói konferencia skandináv témákról

Az ELTE BTK Skandináv Nyelvek és Irodalmak Tanszéke által meghirdetett konferencia célja elsősorban az, hogy megjelenési lehetőséget biztosítson a mesterszakos, illetve doktori képzésben részt vevő hallgatóknak, akik kutatásaikban érintik a tágabb értelemben vett skandinavisztika valamely tárgykörét. Ennek értelmében nem csupán a skandináv nyelvek és irodalmak, valamint az óészaki irodalom tárgykörébe tartozó előadások kapnak helyet a rendezvényen. A hagyományosan vett tudományági keretek határait átlépő tematikai és szemléletmódbeli sokszínűséget szeretnénk bemutatni, amely egyértelműen túllépi a szinte sablonossá vált IKEA – krimi – északi fény fogalomtriászt.

Az alábbiakban gondolatindítóként felsorolt/ajánlott témakörök a jelentkezők érdeklődési, kutatási profilja alapján tovább bővíthetők:

– skandináv irodalmak és nyelvek, például norvég szerzők a magyar gyerekkönyvpiacon,

– összehasonlító irodalomtudomány, például a Nyugat és Skandinávia kapcsolata,

– régészet, történelem, például ős- és népvándorláskori kapcsolatok, reformáció és konfesszionalizáció, 20. század,

– néprajz, kultúratudomány, például az óészaki mitológia elemeinek megjelenése más területeken, alkotásokban; a skandináv népmesék világa,

– színház, tánc, film, például Nóra a magyar színjátszásban, Dogma-filmek

– társadalomtudomány, pedagógia, jogelmélet, jogtörténet és egyéb témakörök.

Kérjük az érdeklődőket, hogy előadásuk tárgyát igyekezzenek e szempontok alapján megválasztani, de minden más, a konferencia kiírásával harmonizáló kutatási téma bemutatását is örömmel várjuk. Az előadásokból tanulmánykötet megjelentetését tervezzük.

A konferenciára magyar nyelven várunk előadásokat a fentebb felsorolt vagy ezekhez kapcsolható témával foglalkozó MA- és PhD-hallgatóktól. Az előadások időtartama 20 perc.

Jelentkezni lehet e-mailben az előadás címének, az előadó egyetemének, szakjának és évfolyamának megadásával, mellékelve az előadás 300–500 szavas ismertetőjét, az alábbi címen: skandinav.kulturmozaik@gmail.com.

A konferencia tervezett időpontja és helyszíne:
2016. november 10–11. (csütörtök és péntek), ELTE BTK
Jelentkezési határidő MEGHOSSZABBÍTVA: 2016. október 15. (szombat)

A konferenciával kapcsolatos kérdésekre szívesen válaszolunk a skandinav.kulturmozaik@gmail.com címen, illetve további információk találhatók a Skandipont Facebook-oldalon.

Minden lelkes érdeklődőt szeretettel várunk!

A szervezők

A 2016 őszétől hatályos új szabályok az Irodalomtudományi Doktori Iskolában

A 2016/17. tanévre beiratkozott hallgatók a korábbiaktól eltérő keretek között kezdik meg tanulmányaikat. Az új szabályok felmenő rendszerben érvényesülnek, tehát kizárólag a képzést most megkezdő doktoranduszokra érvényesek; a korábban, 2015-tel bezárólag beiratkozott hallgatók az eredeti feltételekkel folytatják és fejezik be tanulmányaikat és szerezhetnek fokozatot.

A legfontosabb dokumentumok:

Az Irodalomtudományi Doktori Iskola szervezeti és működési szabályzata, 2016

Ennek része, de különösen fontos:  Képzési rend, 2016

Egyetemi szintű szabályozás: Az ELTE doktori szabályzata (ennek része a kari doktori szabályzat)

Mindezt és hevesebb érdeklődés esetén a vonatkozó jogszabályok szövegét is megtalálják a doktoriskola honlapján.

Kérjük, a doktori iskolai szabályzatot feltétlenül olvassák el, a képzési rendet pedig lehetőleg már-már memorizálják is – minden benne van, amit tudni kell, és mindent tudni kell, ami benne van.

Javaslom, hogy kövessék a doktori iskola Facebook-oldalát, ahol a legfrissebb hírekről, eseményekről, konferencia- és ösztöndíj-felhívásokról tájékozódhatnak.

A tanévkezdéshez (a határidőkre is figyelemmel!) és tanulmányaikhoz sok sikert kívánva,

Bodnár Kriszta

a doktori iskola titkára

2016. szeptember 4.