Babits Előadások – The Babits Lectures
Prof. dr. Galin Tihanov mesterkurzusa az ELTE BTK-n
2012. március 21–26.
Hogyan fedezték fel Oroszországban és Nyugaton Bahtyint, és mi az, amit Bahtyin fedezett fel számunkra? Elválaszthatók-e egyáltalán ezek a kérdések? Miért érdemes ma Bahtyint olvasnunk? – teszi fel a kérdést az ELTE „Babits Előadások” című sorozatának keretében Budapestre látogató, március 22. és 26. között mesterkurzust tartó Galin Tihanov professzor első előadásában.
A Londoni Egyetem oktatója az irodalomelméleti gondolkodás történetének friss szellemű szakértője, akit előadásaiban elsősorban az foglalkoztat, hogyan befolyásolta a kulturális-intellektuális környezet az irodalomról való gondolkodást. Az új modern európai kánon kialakulása a két világháború közötti Párizsban vajon hatott-e az ott élő orosz emigráns írók és kritikusok fiatalabb nemzedékére, amikor az orosz irodalomról értekeztek? Befolyásolhatta-e a 19. századi orosz irodalmi kánon újrarendezését az irodalmi modernség tapasztalat? Ha igen, hogyan? Milyen funkciót töltöttek be a kozmopolita diskurzusok a modernségben?
Tihanov professzor az irodalmi jelenségektől általánosabb gondolkodástörténeti keretek felé mozdul következő előadásaiban. A kozmopolita képzelet, hallhatjuk majd, az idegenben létet ünnepli, de gyakran elfeledkezik annak gyakorta traumatikus, kényszerítő vetületeiről. Milyen szerepet töltött be az összehasonlító irodalomtudomány kialakulásában és történetében az idegen közegben létezés tapasztalata, mely a fordítást megkerülhetetlenné és nyomasztóan sürgetővé teszi? Miként élhették meg a harmincas–negyvenes évek baloldali gondolkodói a moszkvai exiliumot a Szovjetunióban? Mennyiben különbözik ez a „nyugati” idegenségtapasztalattól? Mit értünk „kikényszerített kozmopolitizmuson”?
Az utolsó előadás Európa eszméjéről szól. Georg Simmel, Oswald Spengler és Hans Freyer Európa-képének összehasonlítása nyomán a szerzők kultúrfilozófiájának és Európáról alkotott elképzeléseinek összefüggései bontakoznak majd ki előttünk, ma mindennél aktuálisabb kérdésekbe torkollva.
A mesterkurzus programja
2012. március 22., csütörtök
10:30 – Mikhail Bakhtin’s Discovery and the Lessons It Holds for Us (ELTE)
13:30 – Russian Émigré Literary Theory and Criticism between the World Wars (ELTE)
2012. március 23., péntek
10:30 – Cosmopolitanism in the Discoursive Landscape of Modernity (ELTE)
16:00 – Exilic Inscriptions: Literary Experiences in the Age of Transnationalism (CEU)
2012. március 26., hétfő
11:00 – Ideas of Europe in Twentieth-Century Germany: From Simmel to Spengler and Hans Freyer (ELTE)
Az előadások angol nyelven folynak és nyilvánosak.
Az előadássorozathoz kapcsolódó reader megtalálható a Toldy Könyvtárban.
Helyszínek:
Eötvös Loránd Tudományegyetem (1088 Budapest, Múzeum krt. 4. – A épület 329., Horváth János előadóterem)
Central European University (1051 Budapest, Nádor u. 9. – TIGY Room)
Galin Tihanov az összehasonlító irodalomtudomány professzora a Londoni Egyetemen (Queen Mary), a közép- és kelet-európai irodalomelmélet és eszmetörténet szakavatott ismerője. Korábban a Yale Egyetem és a St. Galleni Egyetem vendégtanára, illetve többek közt a Wissenschaftskolleg zu Berlin és a Collegium Budapest vendégkutatója volt. A Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtudományi Társaság (ICLA/AILC) irodalomelméleti bizottságának tiszteletbeli elnöke. Az Arcadia, a Comparative Critical Studies, a Journal of Literature and Trauma Studies, és a Slavonica című folyóiratok és számos könyvsorozat szerkesztőbizottsági tagja. Díjnyertes könyve: The Master and The Slave: Lukács, Bakhtin, and the Ideas of Their Time (Oxford UP, 2000).
Magyarul megjelent írásai:
Galin Tihanov: Az irodalomtörténet jövője (ford. Scheibner Tamás), Korunk, 2012. február: 49–54.
Galin Tihanov: Vajon a modern irodalomelmélet miért Kelet- és Közép-Európából ered? És ma miért halott? (ford. Scheibner Tamás), 2000, 2012. január–február, 76–91.
Galin Tihanov az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete, illetve az Összehasonlító Irodalomtudomány Tanszék meghívására érkezik Budapestre.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg (a támogatás száma TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003).