Kulcsár Szabó Ernő – Bónus
Tibor – Kulcsár-Szabó Zoltán – Lénárt Tamás – Molnár Gábor Tamás – Simon Attila
– Tamás Ábel
A KÖLTŐI NYELV ÉRTELMEZÉSÉNEK ÚJ LEHETŐSÉGEI
II–III.
Kérdések a „poétikai funkció” eredete és
hivatása körül
Kutatószeminárium, szerda 15.30-19.00
BTK Kis Tanácsterem
Időpontok: 2017. feb. 15., márc. 1., márc. 22., ápr. 5., ápr. 19., máj. 3., máj. 17.
A
technomateriális médiumelmélet nemrég elhunyt klasszikusa szerint a magas
irodalomnak 1895. december 28. óta mindössze egyetlen biztos ismérve maradt, a
megfilmesíthetetlensége. Az összes médiumtudomány legkomolyabb ágazata itt
azzal állította komoly kihívás elé az irodalomtudományi és a poétikai gondolkodást,
hogy lényegében a hangzó képalkotás materiális és technikai perfekcióját
állította a költői szó teljesítőképességének mércéjéül.
Igaz
ugyan, hogy a költészetnek a materializált kép(zelet)iséggel való
összekapcsolása még a Bühler-Jakobson-féle modellnél is kevesebb potenciált
tulajdonít a költői szónak, annyiban mégis termékeny impulzust ad a poétikai
gondolkodásnak, hogy arra ösztönzi: a nyelv újragondolt funkcióteljességének
távlatából kérdezze újra az irodalom működésmódját. Ez a kérdezésmód a
materiális fordulat után már bizonyosan nem korlátozódhat a költői szó
önreferencialitására, figuratív többértelműségére vagy szemantizálhatatlanságának
körülményeire. De nem merülhet ki a költői nyelv materiális komponenseinek –
metrum, ritmus, rím, hangzás, ismétlődés stb – vizsgálatában sem.
Megkerülhetetlenné
válnak tehát annak kérdései, vajon egyike-e a költői nyelv a lehetséges nyelvi
funkcióknak, része, alkotója vagy éppen rajta kívüli ágense-e az irodalom
mindannak, amit kultúrának nevezünk. Sőt: vajon célok és eszközök, illetve
eredet és funkció összefüggéseiben bizonyosodik-e be egyáltalán a költészet
humán nélkülözhetetlensége?
A
szeminárium újabb szakirodalmi munkák és klasszikus költői szövegek (pl.
Gottfried Benn: Immer schweigender,
József Attila: Majd) segítségével
annak – a linguistic turn nyomán
megnyílt – kérdésiránynak igyekszik néhány poétikai lehetőségét próbára tenni,
amely túlmutat a lingvisztikai nyelvfogalom keretein és nem a langue vs parole,
lexika vs grammatika terében mutatja meg a költői nyelv eredendő működését.
Mert ha Coseriuval (1971) abból indulunk ki, hogy a költői nyelv nem egyszerűen
a többi nyelvhasználatok egyike, hanem „a nyelv teljes funkcionalitását
jeleníti meg”, vagyis „a költészet a nyelv funkcionális tökéletességének (…) a
helye”, akkor ebből az is következik, hogy maga a költészet az, ahonnan
egyáltalán láthatóvá válik a nyelv mibenléte és hivatása.
Az
ugyanis – írja Gadamer 1971-ben –, hogy „a nyelv miért lehet információs
eszköz, a költői szóban való önbeteljesedése felől lesz belátható, nem pedig fordítva.” A kutatószeminárium
a fenti kérdéseknek ered nyomába s a vállalkozás kimenetelétől függően
terjeszthetjük ki kérdéseinket a költészet, a költői nyelv
nélkülözhetetlenségének kulturális, tapasztalat-, látásmód- és közösségalkotó
potenciáljára.
ELŐZETESEN JAVASOLT SZAKIRODALOM
I. FÉLÉV
- Roman JAKOBSON: Nyelvészet és
poétika. In: Uő.: Hang – jel – vers. Bp. Gondolat 1972, 229-276.
- Hans-Georg GADAMER: Von der
Wahrheit des Wortes. In: Gadamer: Gesammelte
Werke Bd. VIII. Tübingen: J. C. B. Mohr 1993, 37-57. (A szó igazságáról =
H.-G. G.: A szép aktualitása.
T-Twins, Budapest, 1994, 111-141.)
- Eugenio COSERIU: Thesen zum
Thema „Sprache und Dichtung”. In: W.-D. Stempel: Beiträge zur Textlinguistik. München 1971, 183-188.
- Erhard SCHÜTTPELZ: Quelle,
Rauschen und Senke der Poesie. In: G. STANITZEK – W. VOSSKAMP (szerk.): Schnittstelle. Medien und kulturelle
Kommunikation. Köln: Du Mont 2001
- Heinz SCHLAFFER: Geistersprache. Zweck und Mittel der Lyrik.
Stuttgart: Reclam 2015. (1. kiad: München: Hanser 2012)
- Jonathan CULLER: Theory of the Lyric. Harvard UP 2015
ELŐZETESEN JAVASOLT SZAKIRODALOM
2. FÉLÉV
- Martin HEIDEGGER: Hölderlin
és a költészet lényege. In: Heidegger: Magyarázatok
Hölderlin költészetéhez. Debrecen: Latin Betűk 1998, 35-52.
- PSEUDO-LONGINOS:
A fenségről. Ford. , bev., jegyz. Nagy
Ferenc, Akadémiai, Budapest, 1965.
- Ehhez
még: SAPPHÓ 31., CATULLUS 51.
- Jacques DERRIDA: A Self-Unsealing Poetic Text”: Poetics and
Politics of Witnessing = Revenge of the Aesthetic: The Place of Literature
in Theory Today ed. Michael P. Clark (Berkeley Los Angeles London:
University of California Press, 2000), 179-207. (franciául: Poétique et politique du témoignage = L'Herne Derrida, szerk.
Marie-Louise Mallet, Ginette Michaud, Éditions de l'Herne, Paris, 2004,
521-539.)
- Robert VON HALLBERG: Lyric
Powers, University of Chicago Press, 2009. (1. (9-39) és/vagy a 4. fejezet
(105-142), a zeneiséghez: az 5. (143-185).
ELŐZETESEN JAVASOLT SZAKIRODALOM
3. FÉLÉV
- Hermann
SCHMITZ: Leib und Gefühl. Materialien zu
einer philosophischen Therapeutik. Bielefeld: Aisthesis 2008 (3. erw.
Auflage). Javasolt fejezetek: Leib
(11-18), Gefühl
(19-25), Phänomenologische
Perspektiven der Psychotherapie (Phänomenologie, Subjektivität, Der Leib,
Begriff, Bau und Funktion des Leibes, Räumlichkeiten des Leibes, Das Alphabet
der Leiblichkeit 27-48), Das
leibliche Befinden und die Gefühle (107-124)
- Hermann
SCHMITZ: Der Leib, der Raum und die
Gefühle. Bielefeld – Basel: Aisthesis 2009 (2. Aufl.) (az egész kötet 97
oldal)
- Burkhard MEYER-SICKENDIEK: Lyrisches Gespür. Vom geheimen Sensorium
moderner Poesie. München: Wilhelm Fink 2012, 13-118 (Einleitung, Der
Begriff des Gespürs, Stimmungen – Atmosphären – Situationen: Lyrisches Gespür
als Gestaltung des Amorphen, „Situationslyrik”: Zum Profil einer
neuphänomenoplogischen Poetik)
- Gernot BÖHME: Atmosphäre. Essays zur neuen ästhetik. Frankfurt/M.: Suhrkamp
2013. 21-100.
- Gaston BACHELARD: A tér poétikája. Bp., Kijárat, 2011. (La poétique de l’espace, Paris, PUF
1957) 7-26., 160-209.
- N. LUHMANN – P. FUCHS: Vom schweigenden Aufflug ins Abstrakte.
In: Uők: Reden und Schweigen, Frankfurt/M., 1989.
