2016. február 8., hétfő

Kurzuskínálat, 2016 tavasz




Kedves Hallgatók!
Az innen letölthető táblázatban megtalálják az e félévre (eddig) meghirdetett kurzusok összesített listáját, ebből egyszerűbben áttekinthetik a teljes kínálatot, s a kódszám alapján rákereshetnek a Neptunban (a tárgyfelvétel kezdete, február 8. után keletkezett frissítések pirossal kiemelve benne).
(Frissítések: február 10., 13:30; február 11., 22:45)

Néhány szempont a tárgyfelvételhez:
1. önálló blokkokban találják I. a tudományos modul tárgyait, valamint a II. társtudományi és a III. szakmai tárgyak/témakonzultációk körébe tartozó kurzusokat;
2. bármelyik program által/kódszámával meghirdetett társtudományi tárgy felvehető, függetlenül a hallgató programjától; a társtudományi kurzusok (többségének) tematikáját itt megtalálják;
2. a disszertációs témakonzultációnál keressék a saját évfolyamuknak megfelelő kódszámút a saját témavezetőjük neve alatt (ha nem találják az e két szempontnak épp megfelelőt, szóljanak  nekem!);
3. ahol időpont és helyszín nincs feltüntetve, egyeztessenek az oktatóval (az e-mail címüket megkereshetik a Neptunban vagy talán még egyszerűbben az országos doktori adatbázisban);
4. aki nem találja a saját programja kínálatát, az azt jelenti, hogy az még nincs meg vagy nem teljes, de hamarosan természetesen kiegészül, ahogy általában is még bővülhet és változhat a lista, a mindenkori frissítések a keletkezésükkor bekerülnek majd;
5. ha nem találják azt a tárgyat, amelyikre szükségük lenne (például jellemzően mert keresztfélévesek) vagy más doktoriskola kínálatából szeretnének választani, akkor írjanak nekem; ehhez fontos előzetes tudnivaló, hogy BA-s/MA-s kurzus a doktori képzésben nem hirdethető meg;
6. a harmadévesek, az e félév végén abszolválók fokozott körültekintéssel nézzék át a korábban végzett tanulmányaikat, vessék össze a képzési rendben foglaltakkal, hogy lássák, mi az, ami még hiányzik az abszolutóriumhoz és azokat a tárgyakat feltétlenül vegyék fel ebben az utolsó félévükben.

A neptunos tárgyfelvétel technikájában külön segíteni nem tudok ezen az erről szóló korábbi „manuálon” kívül, azt nézzék meg, ha nem boldogulnak. (Nem pontosan ugyanolyan a mostani hallgatói felület, mint az akkori, de az alapelvek és -funkciók azonosak.)
Egy fontos tudnivaló: a tárgyak VAGY a mintatantervben, VAGY az intézményi tárgyak között szerepelnek, tehát ha az egyik körben nem találják, meg kell nézni a másikban; ez a keresési hiba még mindig rendre előfordul, ügyeljenek rá. Eddig csak vastag betűvel volt ez itt kiemelve, most ki is pirosítom. Hátha...:-) A tárgyakra való rákereséskor pedig arra figyeljenek, hogy a keresés módját megfelelően állítsák be (kód szerinti kereséskor a kód szerinti keresés funkció legyen aktív, ne például a név szerinti stb.).

A tárgyfelvételi időszak február 8-án (hétfőn) délután 17 órakor indul és közel három hét múlva, február 26-án (pénteken) 16 órakor (!!!) ér véget. (Lásd továbbá az egyéb határidőket is.)
Mindenkinek bosszankodásmentes félévkezdést és a tanulmányaikhoz minden jót kívánva,
Bodnár Kriszta
doktoriskolai titkár
2016. február 7.


Társtudomány, 2016 tavasz


Kurzustematikák

Dávidházi Péter
Változó módszertanok: A PhD-disszertációnktól első könyvünkig
Csütörtök 18:00–19:30, R ép. 336.

Az oktatás célja: A cél az, hogy megtanuljuk, hogyan tehető a PhD-disszertáció első könyvünk alapjává.
A tantárgy tartalma: Megbeszéljük a PhD-disszertáció könyvvé fejlesztésének egész módszertanát. Először tisztázzuk a műfaji különbséget disszertáció és könyv között, megkülönböztetve céljukat, közönségüket, értékelésük kritériumait. Megtanuljuk, hogyan írhatunk hatásos könyvtervet egy kiadónak. Végigmegyünk a tudományos könyv megírásának technikai kérdésein (narratíva, érvelés, bizonyítás, idézés stb.), majd a megfelelő tudományos nyelv és stílus kialakításának főbb módozatain (szakszókincs, mondatszerkezetek, ritmus, egyéni sajátosságok). Végül közösen elemezzük és megvitatjuk a hallgatók által írott könyvterveket, próbafejezeteket vagy tanulmányokat.
Számonkérési és értékelési rendszer: Minden hallgatónak el kell készítenie a könyvtervét, vagy egy próbafejezetét, vagy legalább egy tanulmányt, amelyet azután közösen megbeszélünk; a megbeszéléseken való aktív részvétel is része az értékelésnek.
Irodalom: Nincs általánosan kötelező olvasmánylista, a hallgatók témáihoz külön-külön ajánlok szakirodalmat.
*************************************
Bollobás Enikő
Masculinity Studies / Férfitudományok
Kedd 14:00–15:30, R ép. 439.

Aim of the course: This doctoral course explores a relatively new development in Gender Studies: Masculinity Studies. A field of knowledge attempting to smooth out the antagonisms between men and feminism, Masculinity Studies claims that men and women share the common enemy of hegemonic masculinity: the normative (and oppressive) patriarchal script that has harmed women as well as men. By the same token, the current “masculinity crisis” has not been engineered by feminists but rather by hegemonic masculinity itself. Among our claims, we posit that masculinity too is a gender, a social construction, and that masculinity is not an essential, permanent, or monolithic entity but an unfixed and always changing construction, brought about by the concurrence of multiple processes.
Content of the course: Topics include: masculinity studies theories, hegemonic masculinity, homosociality, masculinity and the body, masculinity and history, the American self-made man, queer masculinities, “nice” masculinities, the “crisis” of masculinity, queer masculinities in mainstream American literature, new masculinities and new homosocialities on television.
Evaluation: Students are required to read the assignments for each class; do a short oral exam where we discuss the critical essays we read over the semester.
Bibliography:
Todd W. Reeser, Masculinities in Theory: An Introduction. Oxford: Blackwell, 2010.
Michael S. Kimmel, Manhood in America: A Cultural History. Oxford: Oxford UP, 2012.
The Masculinity Studies Reader, ed. Rachel Adams & David Savran. Oxford: Blackwell, 2002.
Masculinity Studies and Feminist Theory, ed. Judith Kegan Gardiner. New York: Columbia UP, 2002.
Peter Lehman, Running Scared—Masculinity and the Representation of the Male Body. Philadelphia: Temple UP, 1993.
Amanda D. Lotz, Cable Guys—Television and Masculinities in the 21st Century. New York: New York UP, 2014.
*************************************
Bollobás Enikő
Testi, kapcsolati és narratív alanyiság az irodalomban és kultúrában / Subjectivities: Embodied, Relational, Narrative
Kedd 16:00–17:30, R épület 312.

Aim of the course: This doctoral course attempts to survey a particular theoretical space: that framed by theories of the subject, the body, and autobiography. The premise of the course establishes links between these critical areas, insisting that the subject, brought about by Butlerian-Foucauldian assujettissement, is always an embodied subject, one firmly grounded in the body and the body’s (critical) relations to a set of norms as well as other individuals. Moreover, the subject’s becoming conscious of itself is inseparable from self-narrating and ethical self-making, both involving the body. The three theoretical concepts—subjectivity, embodiment, autobiography—give the primary focus of the course, which we will explore historically and in various disciplines from poststructuralist literary theory to cognitive sciences to feminist criticism.
Content of the course: Topics include: the body’s agency, embodied selfhood, intersubjectivity, proprioception, interface between the physical and the cultural , body / self-awareness / perception; spiritual & corporeal individuality, the body and narrative, the lived body, body and language, pain and voice, language and the embodied subject, life writing about the body, the body as a site of autobiographical knowledge, narratives of the body, body and memory, memory and embodiment, body and identity, the body made visible in the narrative, narrative traces of the body, the damaged body.
Evaluation:
Students are required to
1. read the assignments for each class,
2. do one oral presentation on the concept of embodiment in a discipline or approach of their choice,
3. write a research paper of 8-10 pages in which they apply this theoretical framework to their own dissertation topic (or, where this does not apply, to a topic of their choice).
Bibliography:
Judith Butler, Gender Trouble
Michel Foucault, “The Subject and Power”
Michel Foucault, “What Is Critique”
Judith Butler, “What Is Critique”
Kym Maclaren, “Emotional Metamorphoses: The Role of Others in Becoming a Subject” (Embodiment and Agency, ed. Sue Campbell, Letitia Meynell, and Susan Sherwin, 25-45)
Elizabeth Grosz, “Refiguring Bodies” (Volatile Bodies, 3-24)
Elizabeth Grosz, “The Body as Inscriptive Surface” (Volatile Bodies, 138-159)
Joona Taipale, “Selfhood and the Lived Body” ” (Phenomenology and Embodiment—Husserl and the Constitution of Subjectivity, 21-66)
Joona Taipale, “Intersubjectivity” (Phenomenology and Embodiment—Husserl and the Constitution of Subjectivity, 69-117)
Maurice Merleau-Ponty, “Sense Experience” (The Phenomenology of Perception, 207-242)
Maurice Merleau-Ponty, “Other Selves and the Human World” (The Phenomenology of Perception, 346-365)
Susan Bordo, “Material Girl” (Unbearable Weight—Feminism, Western Culture, and the Body, 245-275 [esp. 265-275)
Susan Bordo, “Postmodern Subjects, Postmodern Bodies, Postmodern Resistance” (Unbearable Weight—Feminism, Western Culture, and the Body, 277-300 [esp. 287-300])
Philippe Lejeune, “The Autobiographical Pact” (On Autobiography,3-30)
Sidonie Smith and Julia Watson, “Life Narrative: Definitions and Distinctions,” “Autobiographical Subjects,” (Reading Autobiography: A Guide for Interpreting Life Narratives [The U of Minnesota P, 2001], 1-48)
Sidonie Smith and Julia Watson, “The History of Autobiography Criticism, Part I: Theorizing Autobiography,” “The History of Autobiography Criticism, Part II: Expanding Autobiography Studies” (Reading Autobiography: A Guide for Interpreting Life Narratives [The U of Minnesota P, 2001], 111-164)
Sidonie Smith, “The Universal Subject, Female Embodiment, and the Consolidation of Autobiography” (Subjectivity, Identity, and the Body: Women's Autobiographical Practices in the Twentieth Century [Bloomington: Indiana UP, 1993], 1-23)
Sidonie Smith, “The Bodies of Contemporary Autobiographical Practice” (Subjectivity, Identity, and the Body: Women's Autobiographical Practices in the Twentieth Century [Bloomington: Indiana UP, 1993], 126-153)
*************************************
Józsa György Zoltán
Mítosz és misztika az orosz romantikában

A kurzus célja széles körű ismeretek átadása a romantika orosz változatáról, az izmus fogalmának újraértékelése az orosz kultúrában. Minthogy formálódásában Schelling, a jénai romantikusok, Sir Walter Scott szerepe mára tisztázott, elengedhetetlen a hagyományosan „fantasztikusként” leírt elem egyebek mellett komparatisztikai módszerekkel történő terminológiai tisztázása, részben a korszak nyugat-európai teoretikusainak mítoszértelmezései (Vico, Cassirer), másfelől az egyes szerzők ezoterikus-misztikus érdeklődéseinek feltérképezésével. A korabeli és modern elméleti szakirodalom (Loszev, Meletyinszkij, „rituális mitológiai irodalomtudomány” és XIX. századi előzményeik, az orosz „mitológiai iskola”) vizsgálata révén, valamint a legfrissebb filológiai kutatások szempontjainak tárgyalásával az egyes művek olvasata nagyban eltér a magyar nyelven elérhető szakirodalomban vázolt portréktól. A félév során a kevéssé ismert Odojevszkij misztikus kisepikai művei mellett Puskin, Lermontov és Gogol életművének a fenti szempontok nyomán keletkező interpretációi tárulnak fel, kitekintéssel a kortárs nyugati irodalom alkotásaira és szellemtörténeti áramlataira.
*************************************
Kállay Géza
Reneszánsz kutatószeminárium / Early Modern English Research Group: EMERG
Minden második héten szerda 17:00–20:00, R ép. 423.

Az oktatás célja: 2015 decemberében az ELTE Anglisztika Tanszéke megalapította az Angol Kora Újkori Kutatócsoportot. A csoport egyik fő célja, hogy fórumot teremtsen hallgatóknak (és oktatóknak) kutatási céljaik és eredményeik bemutatására, illetőleg megbeszélésére. / In the December of 2015, the Department of English Studies founded the Early Modern English Research Group (EMERG). One of the principle aims of the Group is to create a forum for students (and teachers) to present their research goals and findings at the meetings and to join the discussions.
A tantárgy tartalma: A disszertációjukon, tanulmányaikon, cikkeiken dolgozó doktoranduszok kreditért is látogathatják a műhely összejöveteleit. A kutatás fő iránya a kora újkori („reneszánsz és barokk”) angol irodalom és kultúra, de – különösen a Shakespeare-stúdiumok sokféleségéből következően – szélesre tárjuk a kapukat az elméleti és módszertani témák megvitatása számára is, és középkori témákat is szívesen fogadunk. / Students working on their dissertations, scholarly essays and articles should be able to attend the meetings for credit as well. The main focus of research is on Early Modern („Renaissance and Baroque”) English literature and culture, but it follows, especially from the wide variety of approaches to Shakespeare, that our door is wide open to welcome discussions on theory and methodology, as well as on Medieval topics.
Számonkérési és értékelési rendszer: Eszményi körülmények között a kreditért órát látogató hallgatók disszertációjukból mutatnak be részletet, illetve készülő tanulmányaikat/cikkeiket ismertetik, ugyanakkor a kreditszerzés minimuma lehet kutatási terv benyújtása, az összejövetelek rendszeres látogatása, és aktív részvétel a megbeszéléseken. / Ideally, students participating for credit should present a section of their dissertation, or an article/essay in-the-making but research outlines with regular attendance and active participation in the discussions are also acceptable as minimum requirements to earn credits. /
Irodalom: Nincs kötelező olvasmánylista; minden résztvevőnek külön-külön ajánlunk szakirodalmat. / There is no compulsory reading-list; relevant books and articles will be recommended to each participant.
*************************************
Janet Kerekes (Toronto)
A History of Jews in Hungary and Britain through the Lens of Assimilation
Óramegbeszélés: február 9. 12 óra, D ép. fszt. 9.

This seminar challenges the myth of successful Jewish assimilation both in Hungary and Britain by first establishing that assimilation was at the heart of all the Jewish emancipation debates in Europe, and then, examining how Jews failed to satisfactorily assimilate, making this the underlying cause of the Holocaust.
The accompanying textbook in English will be available on loan.
*************************************
Orosz Magdolna
Narratológiai elméletek és elemzések: az önreflexív elbeszélés
Kedd 17:30–19:00, R ép. II/206.

A narratológiai vizsgálatokban igen fontos szerepet játszanak az elbeszélő diskurzus sajátosságai, a narratív kommunikáció mibenléte, síkjai, ezek viszonyai, ezen belül az elbeszélés (ön)reflexivitása. Az ún. metajelenségek, a metafikció, metanarráció és a metalepszis kérdése a narratológiai elemzésekben sokféle megközelítésben jelentkezik. A kurzus ezeket a témákat járja körül szakirodalmi szövegek megvitatásával és irodalmi szövegek közös elemzésével.
A vonatkozó szakirodalmat a résztvevők a kurzus kezdetén kapják meg.
*************************************
Orosz Magdolna
Intertextualitás – intermedialitás: elméletek és elemzések

Az intertextualitás jelensége az elmúlt évtizedek egyik fontos vitatémája volt, az intermedialitás vizsgálatával együtt (abba beágyazva) pedig sokrétű vizsgálati módszerek alapján közelíthető meg. A kurzus a két egymással szorosan összefüggő jelenségkör elméleti megközelítéseit tárgyalja közös elemzések segítésével.
A vonatkozó szakirodalmat a résztvevők a kurzus kezdetén kapják meg.
*************************************
Pikli Natália
Reading non-canonical early modern texts / Kora modern angol kvartók: szövegolvasás
Csütörtök 13:30–15:00, R ép. 333.

Az oktatás célja: The course offers opportunities to read and discuss early modern texts as they were printed and circulated in their era, thus providing students with a unique look at lesser known authors or works, which nevertheless contributed to the thinking of the age. The quartos are chosen  from the Early English Books Online (EEBO) database. / A szeminárium lehetőséget nyújt arra, hogy közösen olvassunk és vitassunk meg kora modern szövegeket abban a formában és kivitelben, ahogy annak idején kinyomtatták és terjesztették őket, így nem szokványos módon ad rálátást kevéssé ismert művekre és alkotókra, melyek azonban részét képezték a kor gondolkodásának. A kvartókat az Early English Books Online (EEBO) digitalizált tartalmából választjuk.
A tantárgy tartalma: Reading and discussing early modern English quartos from Early English Books Online (EEBO), supported by reading relevant secondary material treating the discussed authors, works, printing and book culture and the cultural contex in general. The specific content and list of set texts are defined by the students’ individual needs and the instructor’s choice. / Kora modern kvartók olvasása és megvitatása az Early English Books Online (EEBO) digitalizált adatbázisból. Emellett releváns szakirodalom olvasása a művekkel, alkotókkal és a könyvnyomtatási kultúrával, valamint a kulturális kontextussal kapcsolatban. A konkrét olvasmánylista és a szövegek kiválasztása a diákok igényeinek és a szemináriumvezető választásának függvénye.
Számonkérési és értékelési rendszer: Active participation in class discussion is a must, short presentations, final essay on one of the works from a well-defined aspect. / Akítv részvétel és a kötelező olvasmányok alapos ismerete, rövid prezentációk, szemináriumi dolgozat az egyik művel kapcsolatban egy jól megválasztott nézőpont alapján.
Irodalom: No compulsory reading is specified due to the free choice from a large database,  but relevant books and studies will be recommended in the course. / Nincs általánosan kötelező olvasmánylista, az adatbázisból való szabad választást lehetővé téve, de a témákhoz külön-külön ajánlok még szakirodalmat.
Ajánlott szakirodalom:
Adam Fox. Oral and Literate Culture in England 1500-1700. Oxford, UOP, 2000
Richard Dutton. Licensing, censorhip and authorship in early modern England. Palgrave, 2000.
Alexandra Halász. The Marketpace of Print. Pamphlets and the Public Sphere in early modern England. Cambridge, CUP, 1997
David Cressy. Literacy and the Social Order. Reading and Writing in Tudor and Stuart England. Cambridge, CUP, 1980
*************************************
Ruttkay Veronika
Affektuselméletek és a romantika irodalma
Csütörtök 12:00–13:30, R ép. 347.

A kurzus célja a kortárs affektuselmélet néhány meghatározó irányának megismerése és értelmezése, valamint ezek fényében a 18–19. századi brit irodalom egyes darabjainak (újra)olvasása az affektusok vs. érzelmek, a korporealitás, valamint a kifejezés problémája szempontjából. A kortárs elméletírók (pl. Rei Terada, Brian Massumi, Eve Sedgewick) mellett olyan meghatározó szerzőket elemez, mint Hume, Rousseau, Wollstonecraft, Coleridge és Mary Shelley.
Előzetes olvasmánylista:
Wimsatt, W. K. Jr and M. C. Beardsley. ‘The Affective Fallacy.’ The Sewanee Review 57 (1949): 31–55.
Pinch, Adela. Strange Fits of Passion: Epistemologies of Feeling from Hume to Austen. Stanford: Stanford University Press, 1996.
Massumi, Brian. Parables for the Virtual: Movement, Affect, Sensation. Durham: Duke University Press, 2002.
Terada, Rei. Feeling in Theory: Emotion after the Death of the Subject. Cambridge, MA: Harvard University Press, 2003.
Sedgwick, Eve Kosofsky. Touching Feeling: Affect, Pedagogy, Performance. Durham and London: Duke University Press, 2003.
Jackson, Noel. Science and Perception in Romantic Poetry. Cambridge: Cambridge University Press, 2008.
Chandler, James. An Archaeology of Sympathy: The Sentimental Mode in Literature and Cinema. Chicago: Chicago UP, 2013.
Frederic Jameson. The Antinomies of Realism. London/ New York: Verso, 2015.
*************************************
Schiller Erzsébet
Az orosz emigráció irodalma a 20. században

A kurzus az Oroszország határain kívül létrejött orosz irodalomról, kultúráról, művészetről, az orosz emigráció művelődéstörténeti helyéről ad átfogó képet. Elsősorban szépirodalmi alkotásokra támaszkodva, esszék, tanulmányok, visszaemlékezések bevonásával rajzolódik ki az eleinte „külföldi Oroszországnak” nevezett virtuális, szellemi közösség sorsa, gondolkodásmódja, majd a második világháború utáni nemzedékek útkeresése.
Az olvasmányok szerzői: Nyikolaj Bergyajev, Joszif Brodszkij, Ivan Bunyin, Marina Cvetajeva, Szergej Dovlatov, Eduard Limonov, Andreï Makine, Vladimir Nabokov, Andrej Szinyavszkij, Alekszandr Szolzsenyicin.
*************************************
Susanne Strätling (LMU München) és Georg Witte (FU Berlin)
Mensch und Tier/Man and Animal
Tömbösítve: május 4–5–6, 16:00–19:00

Kurzus leírása, tematikája: később
A kurzushoz tartozó bevezető olvasmányok:
Agamben, Giorgio: Das Offene. Der Mensch und das Tier. Frankfurt a.M. 2002 [L’aperto. L’uomo e l'animale, Turin 2002].
Deleuze, Gilles / Guattari, Gilles: Tausend Plateaus. Kapitalismus und Schizophrenie. Berlin 1997 [Mille plateaux, Paris1980].
*************************************
Szalay Krisztina
Szoros olvasási gyakorlatok
Csütörtök 12:00–13:30, R ép. 341.

Az oktatás célja: Az elméletírás dömpingjét éljük. Számos olyan elmélet van, mely csak egy-egy korszakra vagy éppen csak egy alkotóra alkalmazható. A teóriák tűzijátéka közepette mintha már nemcsak a jó olvasás („good reading”), hanem maga az olvasás is háttérbe szorult volna. A kurzus célja, hogy változatos szövegeken mutassa be azok megkerülhetetlenségét.
A tantárgy tartalma: A hallgatók disszertációjához kapcsolódó, általuk javasolt szövegeket fogunk apróra elemezni, ideértve a textológiai, kiadáskritikai problémákat, a fogadtatástörténetet és az íróra jellemző nyelvhasználatot is. Mindeközben a történeti kontextusról sem feledkezünk meg.
Számonkérési és értékelési rendszer: Elvárás a rendszeres óralátogatás, a kiadott feladatok elvégzése. A félévet írásbeli zárthelyi és rövid kollokvium zárja.
Irodalom: A hallgatók igényei szerint. Kiindulópontul (bármely kiadásban):
Richards, I.A., Rhetoric
Empson, W., Seven Types of Ambiguity.
*************************************
Timár Andrea
S. T. Coleridge: Poetics, Politics, Ethics / S. T. Coleridge: poétika, politika, etika
Csütörtök 14:00–15:30, hely: R ép. 347.

A kurzus Samuel Taylor Coleridge költői és prózai műveit elemzi a romantika politikai, kulturális, filozófiai és társadalmi kontextusaiban. Kritikai módon megvizsgálja, hogyan és miért keletkezett Coleridge-ról az a kép, hogy ő a világtól elrugaszkodott képzelőerő költője, ugyanakkor párbeszédet teremt a versek, a filozófiai, az irodalomkritikai, a politikai és társadalomkritikai szövegek között.
Olvasmánylista:
Coleridge, Samuel Taylor, Biographia Literaria. Ed. James Engell and W. Jackson Bate, 2 vols. Vol. 7 of The Collected Works of Samuel Taylor Coleridge. Princeton: Princeton University Press, 1983.
Coleridge, Samuel Taylor, Lay Sermons. Ed. R. J. White. Vol. 6. of The Collected Works of Samuel Taylor Coleridge. Princeton: Princeton University Press, 1972.
Coleridge, Samuel Taylor, Lectures 1808-1819 on Literature. Ed. R. A. Foakes. 2 vols. Vol. 5 of The Collected Works of Samuel Taylor Coleridge. Princeton: Princeton University Press, 1987.
Coleridge, Samuel Taylor, Logic, ed. Jackson, J.R.D.J. Vol. 13. of The Collected Works of Samuel Taylor Coleridge. Princeton: Princeton University Press, 1981.
Coleridge, Samuel Taylor, On the Constitution of the Church and State. Ed. John Colmer. Vol. 10 of The Collected Works of Samuel Taylor Coleridge. Princeton: Princeton University Press, 1976. 42-43. (Abbreviated as Ch & St)
Coleridge, Samuel Taylor, Poetical Works, ed. J. C. C. Mays, Vol 16 of The Collected Works of Samuel Taylor Coleridge. Princeton: Princeton University Press , 2001.
Coleridge, Samuel Taylor, Review of Matthew G.Lewis, The Monk, The Critical Review, February, 1797, 194-200.” Romantic Links, Electronic Texts and Home Pages. http://www.english.upenn.edu/~mgamer/Romantic/coleridge.reviews
Coleridge, Samuel Taylor, Selected Letters. Ed. H.J. Jackson, Oxford: Calderon, 1987
Coleridge, Samuel Taylor. The Friend, Ed. Barbara E. Rooke. 2 vols. Vol. 4 of The Collected Works of Samuel Taylor Coleridge. Princeton: Princeton UP, 1969.
Coleridge, Samuel Taylor. The Notebooks of Samuel Taylor Coleridge,  Ed. Kathleen Coburn. Princeton: Princeton University Press, 1957.
Coleridge’s Poetry and Prose Eds. Nicholas Halmi, Paul Magnuson, Raimonda Modiano, Norton, 2004.

*************************************