Kulcsár Szabó Ernő – Bónus Tibor – Kulcsár-Szabó Zoltán – Lénárt Tamás – Molnár Gábor Tamás – Simon Attila – Tamás Ábel:
A KÖLTŐI
NYELV ÉRTELMEZÉSÉNEK ÚJ LEHETŐSÉGEI
Kérdések
a „poétikai funkció” eredete és hivatása körül II.
Kutatószeminárium, szerda 15.30–19.00
Első ülés: 2016. szeptember 28.
A technomateriális
médiumelmélet nemrég elhunyt klasszikusa szerint a magas irodalomnak 1895.
december 28. óta mindössze egyetlen biztos ismérve maradt, a
megfilmesíthetetlensége. Az összes médiumtudomány legkomolyabb ágazata itt
azzal állította komoly kihívás elé az irodalomtudományi és a poétikai
gondolkodást, hogy lényegében a hangzó képalkotás materiális és technikai
perfekcióját állította a költői szó teljesítőképességének mércéjéül.
Igaz ugyan, hogy a
költészetnek a materializált kép(zelet)iséggel való összekapcsolása még a
Bühler-Jakobson-féle modellnél is kevesebb potenciált tulajdonít a költői
szónak, annyiban mégis termékeny impulzust ad a poétikai gondolkodásnak, hogy arra
ösztönzi: a nyelv újragondolt funkcióteljességének távlatából kérdezze újra az
irodalom működésmódját. Ez a kérdezésmód a materiális fordulat után már
bizonyosan nem korlátozódhat a költői szó önreferencialitására, figuratív
többértelműségére vagy szemantizálhatatlanságának körülményeire. De nem
merülhet ki a költői nyelv materiális komponenseinek – metrum, ritmus, rím,
hangzás, ismétlődés stb – vizsgálatában sem.
Megkerülhetetlenné
válnak tehát annak kérdései, vajon egyike-e a költői nyelv a lehetséges nyelvi
funkcióknak, része, alkotója vagy éppen rajta kívüli ágense-e az irodalom
mindannak, amit kultúrának nevezünk. Sőt: vajon célok és eszközök, illetve
eredet és funkció összefüggéseiben bizonyosodik-e be egyáltalán a költészet
humán nélkülözhetetlensége?
A szeminárium újabb
szakirodalmi munkák és klasszikus költői szövegek (pl. Gottfried Benn: Immer schweigender, József Attila: Majd) segítségével annak – a linguistic turn nyomán megnyílt –
kérdésiránynak igyekszik néhány poétikai lehetőségét próbára tenni, amely
túlmutat a lingvisztikai nyelvfogalom keretein és nem a langue vs parole,
lexika vs grammatika terében mutatja meg a költői nyelv eredendő működését.
Mert, ha Coseriuval (1971) abból indulunk ki, hogy a költői nyelv nem
egyszerűen a többi nyelvhasználatok egyike, hanem „a nyelv teljes
funkcionalitását jeleníti meg”, vagyis „a költészet a nyelv funkcionális
tökéletességének (…) a helye”, akkor ebből az is következik, hogy maga a
költészet az, ahonnan egyáltalán láthatóvá válik a nyelv mibenléte és hivatása.
Az ugyanis – írja
Gadamer 1971-ben –, hogy „a nyelv miért lehet információs eszköz, a költői
szóban való önbeteljesedése felől lesz belátható, nem pedig fordítva.” A kutatószeminárium a fenti kérdéseknek ered
nyomába s a vállalkozás kimenetelétől függően terjeszthetjük ki kérdéseinket a
költészet, a költői nyelv nélkülözhetetlenségének kulturális, tapasztalat-,
látásmód- és közösségalkotó potenciáljára.
ELŐZETESEN JAVASOLT
SZAKIRODALOM, I. FÉLÉV
- Roman JAKOBSON: Nyelvészet és poétika. In: Uő.: Hang – jel – vers. Bp. Gondolat 1972, 229-276.
- Hans-Georg GADAMER: Von der Wahrheit des Wortes. In: Gadamer: Gesammelte Werke Bd. VIII. Tübingen: J. C. B. Mohr 1993, 37-57. (A szó igazságáról = H.-G. G.: A szép aktualitása. T-Twins, Budapest, 1994, 111-141.)
- Eugenio COSERIU: Thesen zum Thema „Sprache und Dichtung”. In: W.-D. Stempel: Beiträge zur Textlinguistik. München 1971, 183-188.
- Erhard SCHÜTTPELZ: Quelle, Rauschen und Senke der Poesie. In: G. STANITZEK – W. VOSSKAMP (szerk.): Schnittstelle. Medien und kulturelle Kommunikation. Köln: Du Mont 2001
- Heinz SCHLAFFER: Geistersprache. Zweck und Mittel der Lyrik. Stuttgart: Reclam 2015. (1. kiad: München: Hanser 2012)
- Jonathan CULLER: Theory of the Lyric. Harvard UP 2015
ELŐZETESEN JAVASOLT
SZAKIRODALOM, 2. FÉLÉV
- Martin HEIDEGGER: Hölderlin és a költészet lényege. In: Heidegger: Magyarázatok Hölderlin költészetéhez. Debrecen: Latin Betűk 1998, 35-52.
- PSEUDO-LONGINOS: A fenségről. Ford. , bev., jegyz. Nagy Ferenc, Akadémiai, Budapest, 1965. Ehhez még: SAPPHÓ 31., CATULLUS 51.
- Hermann SCHMITZ: Leib und Gefühl. Materialien zu einer philosophischen Therapeutik. Bielefeld: Aisthesis 2008 (3. erw. Auflage). Javasolt fejezetek: Leib (11-18), Gefühl (19-25), Phänomenologische Perspektiven der Psychotherapie (Phänomenologie, Subjektivität, Der Leib, Begriff, Bau und Funktion des Leibes, Räumlichkeiten des Leibes, Das Alphabet der Leiblichkeit (27-48), Das leibliche Befinden und die Gefühle (107-124)
- Hermann SCHMITZ: Der Leib, der Raum und die Gefühle. Bielefeld – Basel: Aisthesis 2009 (2. Aufl.) (az egész kötet 97 oldal)
- Jacques DERRIDA: A Self-Unsealing Poetic Text”: Poetics and Politics of Witnessing = Revenge of the Aesthetic: The Place of Literature in Theory Today ed. Michael P. Clark (Berkeley Los Angeles London: University of California Press, 2000), 179-207. (franciául: Poétique et politique du témoignage = L'Herne Derrida, szerk. Marie-Louise Mallet, Ginette Michaud, Éditions de l'Herne, Paris, 2004, 521-539.)
- Robert VON HALLBERG: Lyric Powers, University of Chicago Press, 2009. (1. (9-39) és/vagy a 4. fejezet (105-142), a zeneiséghez: az 5. (143-185).
- Burkhard MEYER-SICKENDIEK: Lyrisches Gespür. Vom geheimen Sensorium moderner Poesie. München: Wilhelm Fink 2012, 13-118 (Einleitung, Der Begriff des Gespürs, Stimmungen – Atmosphären – Situationen: Lyrisches Gespür als Gestaltung des Amorphen, „Situationslyrik”: Zum Profil einer neuphänomenoplogischen Poetik)
- Gaston BACHELARD: A tér poétikája. Bp., Kijárat, 2011. (La poétique de l’espace, Paris, PUF 1957) 7-26., 160-209.
- N. LUHMANN – P. FUCHS: Vom schweigenden Aufflug ins Abstrakte. In: Uők: Reden und Schweigen, Frankfurt/M., 1989.
