Az Általános irodalom- és kultúratudományi doktori program kutatószemináriumának tematikája

Kulcsár Szabó Ernő – Bónus Tibor – Kulcsár-Szabó Zoltán – Lénárt Tamás – Molnár Gábor Tamás – Simon Attila – Tamás Ábel

A KÖLTŐI NYELV ÉRTELMEZÉSÉNEK ÚJ LEHETŐSÉGEI II–III.

Kérdések a „poétikai funkció” eredete és hivatása körül

Kutatószeminárium, szerda 15.30-19.00

BTK Kis Tanácsterem

Időpontok: 2017. feb. 15., márc. 1., márc. 22., ápr. 5., ápr. 19., máj. 3., máj. 17.

A technomateriális médiumelmélet nemrég elhunyt klasszikusa szerint a magas irodalomnak 1895. december 28. óta mindössze egyetlen biztos ismérve maradt, a megfilmesíthetetlensége. Az összes médiumtudomány legkomolyabb ágazata itt azzal állította komoly kihívás elé az irodalomtudományi és a poétikai gondolkodást, hogy lényegében a hangzó képalkotás materiális és technikai perfekcióját állította a költői szó teljesítőképességének mércéjéül.

Igaz ugyan, hogy a költészetnek a materializált kép(zelet)iséggel való összekapcsolása még a Bühler-Jakobson-féle modellnél is kevesebb potenciált tulajdonít a költői szónak, annyiban mégis termékeny impulzust ad a poétikai gondolkodásnak, hogy arra ösztönzi: a nyelv újragondolt funkcióteljességének távlatából kérdezze újra az irodalom működésmódját. Ez a kérdezésmód a materiális fordulat után már bizonyosan nem korlátozódhat a költői szó önreferencialitására, figuratív többértelműségére vagy szemantizálhatatlanságának körülményeire. De nem merülhet ki a költői nyelv materiális komponenseinek – metrum, ritmus, rím, hangzás, ismétlődés stb – vizsgálatában sem.

Megkerülhetetlenné válnak tehát annak kérdései, vajon egyike-e a költői nyelv a lehetséges nyelvi funkcióknak, része, alkotója vagy éppen rajta kívüli ágense-e az irodalom mindannak, amit kultúrának nevezünk. Sőt: vajon célok és eszközök, illetve eredet és funkció összefüggéseiben bizonyosodik-e be egyáltalán a költészet humán nélkülözhetetlensége?

A szeminárium újabb szakirodalmi munkák és klasszikus költői szövegek (pl. Gottfried Benn: Immer schweigender, József Attila: Majd) segítségével annak – a linguistic turn nyomán megnyílt – kérdésiránynak igyekszik néhány poétikai lehetőségét próbára tenni, amely túlmutat a lingvisztikai nyelvfogalom keretein és nem a langue vs parole, lexika vs grammatika terében mutatja meg a költői nyelv eredendő működését. Mert ha Coseriuval (1971) abból indulunk ki, hogy a költői nyelv nem egyszerűen a többi nyelvhasználatok egyike, hanem „a nyelv teljes funkcionalitását jeleníti meg”, vagyis „a költészet a nyelv funkcionális tökéletességének (…) a helye”, akkor ebből az is következik, hogy maga a költészet az, ahonnan egyáltalán láthatóvá válik a nyelv mibenléte és hivatása.

Az ugyanis – írja Gadamer 1971-ben –, hogy „a nyelv miért lehet információs eszköz, a költői szóban való önbeteljesedése felől lesz belátható, nem pedig fordítva.” A kutatószeminárium a fenti kérdéseknek ered nyomába s a vállalkozás kimenetelétől függően terjeszthetjük ki kérdéseinket a költészet, a költői nyelv nélkülözhetetlenségének kulturális, tapasztalat-, látásmód- és közösségalkotó potenciáljára.

ELŐZETESEN JAVASOLT SZAKIRODALOM

I. FÉLÉV

• Roman JAKOBSON: Nyelvészet és poétika. In: Uő.: Hang – jel – vers.  Bp. Gondolat 1972, 229-276.
• Hans-Georg GADAMER: Von der Wahrheit des Wortes. In: Gadamer: Gesammelte Werke Bd. VIII. Tübingen: J. C. B. Mohr 1993, 37-57. (A szó igazságáról = H.-G. G.: A szép aktualitása. T-Twins, Budapest, 1994, 111-141.) 
• Eugenio COSERIU: Thesen zum Thema „Sprache und Dichtung”. In: W.-D. Stempel: Beiträge zur Textlinguistik. München 1971, 183-188. 
• Erhard SCHÜTTPELZ: Quelle, Rauschen und Senke der Poesie. In: G. STANITZEK – W. VOSSKAMP (szerk.): Schnittstelle. Medien und kulturelle Kommunikation. Köln: Du Mont 2001 
• Heinz SCHLAFFER: Geistersprache. Zweck und Mittel der Lyrik. Stuttgart: Reclam 2015. (1. kiad: München: Hanser 2012) 
• Jonathan CULLER: Theory of the Lyric. Harvard UP 2015

ELŐZETESEN JAVASOLT SZAKIRODALOM

2. FÉLÉV

• Martin HEIDEGGER: Hölderlin és a költészet lényege. In: Heidegger: Magyarázatok Hölderlin költészetéhez. Debrecen: Latin Betűk 1998, 35-52. 
• PSEUDO-LONGINOS: A fenségről. Ford. , bev., jegyz. Nagy Ferenc, Akadémiai, Budapest, 1965.
• Ehhez még: SAPPHÓ 31., CATULLUS 51. 
• Jacques DERRIDA: A Self-Unsealing Poetic Text”: Poetics and Politics of Witnessing = Revenge of the Aesthetic: The Place of Literature in Theory Today  ed. Michael P. Clark (Berkeley Los Angeles London: University of California Press, 2000), 179-207. (franciául: Poétique et politique du témoignage = L'Herne Derrida, szerk. Marie-Louise Mallet, Ginette Michaud, Éditions de l'Herne, Paris, 2004, 521-539.)
• Robert VON HALLBERG: Lyric Powers, University of Chicago Press, 2009. (1. (9-39) és/vagy a 4. fejezet (105-142), a zeneiséghez: az 5. (143-185).

ELŐZETESEN JAVASOLT SZAKIRODALOM

3. FÉLÉV

• Hermann SCHMITZ: Leib und Gefühl. Materialien zu einer philosophischen Therapeutik. Bielefeld: Aisthesis 2008 (3. erw. Auflage). Javasolt fejezetek: Leib (11-18), Gefühl (19-25), Phänomenologische Perspektiven der Psychotherapie (Phänomenologie, Subjektivität, Der Leib, Begriff, Bau und Funktion des Leibes, Räumlichkeiten des Leibes, Das Alphabet der Leiblichkeit 27-48), Das leibliche Befinden und die Gefühle (107-124) 
• Hermann SCHMITZ: Der Leib, der Raum und die Gefühle. Bielefeld – Basel: Aisthesis 2009 (2. Aufl.) (az egész kötet 97 oldal) 
• Burkhard MEYER-SICKENDIEK: Lyrisches Gespür. Vom geheimen Sensorium moderner Poesie. München: Wilhelm Fink 2012, 13-118 (Einleitung, Der Begriff des Gespürs, Stimmungen – Atmosphären – Situationen: Lyrisches Gespür als Gestaltung des Amorphen, „Situationslyrik”: Zum Profil einer neuphänomenoplogischen Poetik) 
• Gernot BÖHME: Atmosphäre. Essays zur neuen ästhetik. Frankfurt/M.: Suhrkamp 2013. 21-100. 
• Gaston BACHELARD: A tér poétikája. Bp., Kijárat, 2011. (La poétique de l’espace, Paris, PUF 1957) 7-26., 160-209. 
• N. LUHMANN – P. FUCHS: Vom schweigenden Aufflug ins Abstrakte. In: Uők: Reden und Schweigen, Frankfurt/M., 1989.