Kurzuskínálat, 2017. tavasz

Kedves Hallgatók!

Az innen letölthető táblázatban megtalálják az e félévre meghirdetett kurzusok összesített listáját, ebből egyszerűbben áttekinthetik a teljes kínálatot, s a kódszám alapján rákereshetnek a Neptunban – külön az elsőévesek és a másod- és harmadévesek.

Az általános szempontokhoz, tárgyfelvételi technikákhoz stb. lásd a korábbi félév hasonló bejegyzését.

Új játék: ha valaki olyan tárgyat szeretne fölvenni, amelyet nem talál a kurzuskínálatban (például a saját évfolyamának megfelelő témakonzultációt a saját témavezetője neve alatt; keresztféléves vagy több félév kihagyás után iratkozik be és ezért másképp halad, mint a többiek), e poszt alatt, nyilvános kommentben jelezze az igényeit, így könnyebben áttekinthető, és láthatóvá válnak az esetleges  redundanciák.

A tárgyfelvételi időszak március 3-án (péntek) 16 óráig tart.

Kitartó Neptunt és a Neptunhoz kitartást kívánva,

Bodnár Kriszta

doktoriskolai titkár

2017. február 13.

Az Early Modern English Research Group, 2017. tavasz

Early Modern English Research Group / Korai modern angol irodalmi kutatószeminárium (magyar és angol nyelven)

Kéthetenként, szerda 17:15-től 20:00-ig, első óra: február 22.

Időpont
febr. 22.	Kulcsár Szabó Ernő – Bónus Tibor: Hogyan jött létre az irodalomelméleti kutatócsoport?
márc. 8.	Dávid Gergő: Marlowe és Shakespeare (disszertációhoz készült előtanulmány)
márc. 22.	Palágyi László: Irodalmi értelmezés és kognitív nyelvészet
ápr. 05.	Szimpózium BA- és MA-hallgatóknak a hitetlenségről
ápr. 19.	Péti Miklós, Bodó Bence Levente, Füzessy-Bonácz Ágnes: Paradise Regain’d. Két fordítás
máj. 3.	Bojti Zsolt: Oscar Wilde és Shakespeare (cikkmegbeszélés)
máj. 17.	Konferenciaszervező zárt ülés
máj. 25–27.	DISbelief 2017 konferencia

Az Általános irodalom- és kultúratudományi doktori program kutatószemináriumának tematikája

Kulcsár Szabó Ernő – Bónus Tibor – Kulcsár-Szabó Zoltán – Lénárt Tamás – Molnár Gábor Tamás – Simon Attila – Tamás Ábel

A KÖLTŐI NYELV ÉRTELMEZÉSÉNEK ÚJ LEHETŐSÉGEI II–III.

Kérdések a „poétikai funkció” eredete és hivatása körül

Kutatószeminárium, szerda 15.30-19.00

BTK Kis Tanácsterem

Időpontok: 2017. feb. 15., márc. 1., márc. 22., ápr. 5., ápr. 19., máj. 3., máj. 17.

A technomateriális médiumelmélet nemrég elhunyt klasszikusa szerint a magas irodalomnak 1895. december 28. óta mindössze egyetlen biztos ismérve maradt, a megfilmesíthetetlensége. Az összes médiumtudomány legkomolyabb ágazata itt azzal állította komoly kihívás elé az irodalomtudományi és a poétikai gondolkodást, hogy lényegében a hangzó képalkotás materiális és technikai perfekcióját állította a költői szó teljesítőképességének mércéjéül.

Igaz ugyan, hogy a költészetnek a materializált kép(zelet)iséggel való összekapcsolása még a Bühler-Jakobson-féle modellnél is kevesebb potenciált tulajdonít a költői szónak, annyiban mégis termékeny impulzust ad a poétikai gondolkodásnak, hogy arra ösztönzi: a nyelv újragondolt funkcióteljességének távlatából kérdezze újra az irodalom működésmódját. Ez a kérdezésmód a materiális fordulat után már bizonyosan nem korlátozódhat a költői szó önreferencialitására, figuratív többértelműségére vagy szemantizálhatatlanságának körülményeire. De nem merülhet ki a költői nyelv materiális komponenseinek – metrum, ritmus, rím, hangzás, ismétlődés stb – vizsgálatában sem.

Megkerülhetetlenné válnak tehát annak kérdései, vajon egyike-e a költői nyelv a lehetséges nyelvi funkcióknak, része, alkotója vagy éppen rajta kívüli ágense-e az irodalom mindannak, amit kultúrának nevezünk. Sőt: vajon célok és eszközök, illetve eredet és funkció összefüggéseiben bizonyosodik-e be egyáltalán a költészet humán nélkülözhetetlensége?

A szeminárium újabb szakirodalmi munkák és klasszikus költői szövegek (pl. Gottfried Benn: Immer schweigender, József Attila: Majd) segítségével annak – a linguistic turn nyomán megnyílt – kérdésiránynak igyekszik néhány poétikai lehetőségét próbára tenni, amely túlmutat a lingvisztikai nyelvfogalom keretein és nem a langue vs parole, lexika vs grammatika terében mutatja meg a költői nyelv eredendő működését. Mert ha Coseriuval (1971) abból indulunk ki, hogy a költői nyelv nem egyszerűen a többi nyelvhasználatok egyike, hanem „a nyelv teljes funkcionalitását jeleníti meg”, vagyis „a költészet a nyelv funkcionális tökéletességének (…) a helye”, akkor ebből az is következik, hogy maga a költészet az, ahonnan egyáltalán láthatóvá válik a nyelv mibenléte és hivatása.

Az ugyanis – írja Gadamer 1971-ben –, hogy „a nyelv miért lehet információs eszköz, a költői szóban való önbeteljesedése felől lesz belátható, nem pedig fordítva.” A kutatószeminárium a fenti kérdéseknek ered nyomába s a vállalkozás kimenetelétől függően terjeszthetjük ki kérdéseinket a költészet, a költői nyelv nélkülözhetetlenségének kulturális, tapasztalat-, látásmód- és közösségalkotó potenciáljára.

ELŐZETESEN JAVASOLT SZAKIRODALOM

I. FÉLÉV

• Roman JAKOBSON: Nyelvészet és poétika. In: Uő.: Hang – jel – vers.  Bp. Gondolat 1972, 229-276.
• Hans-Georg GADAMER: Von der Wahrheit des Wortes. In: Gadamer: Gesammelte Werke Bd. VIII. Tübingen: J. C. B. Mohr 1993, 37-57. (A szó igazságáról = H.-G. G.: A szép aktualitása. T-Twins, Budapest, 1994, 111-141.) 
• Eugenio COSERIU: Thesen zum Thema „Sprache und Dichtung”. In: W.-D. Stempel: Beiträge zur Textlinguistik. München 1971, 183-188. 
• Erhard SCHÜTTPELZ: Quelle, Rauschen und Senke der Poesie. In: G. STANITZEK – W. VOSSKAMP (szerk.): Schnittstelle. Medien und kulturelle Kommunikation. Köln: Du Mont 2001 
• Heinz SCHLAFFER: Geistersprache. Zweck und Mittel der Lyrik. Stuttgart: Reclam 2015. (1. kiad: München: Hanser 2012) 
• Jonathan CULLER: Theory of the Lyric. Harvard UP 2015

ELŐZETESEN JAVASOLT SZAKIRODALOM

2. FÉLÉV

• Martin HEIDEGGER: Hölderlin és a költészet lényege. In: Heidegger: Magyarázatok Hölderlin költészetéhez. Debrecen: Latin Betűk 1998, 35-52. 
• PSEUDO-LONGINOS: A fenségről. Ford. , bev., jegyz. Nagy Ferenc, Akadémiai, Budapest, 1965.
• Ehhez még: SAPPHÓ 31., CATULLUS 51. 
• Jacques DERRIDA: A Self-Unsealing Poetic Text”: Poetics and Politics of Witnessing = Revenge of the Aesthetic: The Place of Literature in Theory Today  ed. Michael P. Clark (Berkeley Los Angeles London: University of California Press, 2000), 179-207. (franciául: Poétique et politique du témoignage = L'Herne Derrida, szerk. Marie-Louise Mallet, Ginette Michaud, Éditions de l'Herne, Paris, 2004, 521-539.)
• Robert VON HALLBERG: Lyric Powers, University of Chicago Press, 2009. (1. (9-39) és/vagy a 4. fejezet (105-142), a zeneiséghez: az 5. (143-185).

ELŐZETESEN JAVASOLT SZAKIRODALOM

3. FÉLÉV

• Hermann SCHMITZ: Leib und Gefühl. Materialien zu einer philosophischen Therapeutik. Bielefeld: Aisthesis 2008 (3. erw. Auflage). Javasolt fejezetek: Leib (11-18), Gefühl (19-25), Phänomenologische Perspektiven der Psychotherapie (Phänomenologie, Subjektivität, Der Leib, Begriff, Bau und Funktion des Leibes, Räumlichkeiten des Leibes, Das Alphabet der Leiblichkeit 27-48), Das leibliche Befinden und die Gefühle (107-124) 
• Hermann SCHMITZ: Der Leib, der Raum und die Gefühle. Bielefeld – Basel: Aisthesis 2009 (2. Aufl.) (az egész kötet 97 oldal) 
• Burkhard MEYER-SICKENDIEK: Lyrisches Gespür. Vom geheimen Sensorium moderner Poesie. München: Wilhelm Fink 2012, 13-118 (Einleitung, Der Begriff des Gespürs, Stimmungen – Atmosphären – Situationen: Lyrisches Gespür als Gestaltung des Amorphen, „Situationslyrik”: Zum Profil einer neuphänomenoplogischen Poetik) 
• Gernot BÖHME: Atmosphäre. Essays zur neuen ästhetik. Frankfurt/M.: Suhrkamp 2013. 21-100. 
• Gaston BACHELARD: A tér poétikája. Bp., Kijárat, 2011. (La poétique de l’espace, Paris, PUF 1957) 7-26., 160-209. 
• N. LUHMANN – P. FUCHS: Vom schweigenden Aufflug ins Abstrakte. In: Uők: Reden und Schweigen, Frankfurt/M., 1989. 

Harmadévesek tájékoztatója

2017. február 14-én (kedden) 17 órától doktoriskolai tájékoztatót tartunk Lukács István, a doktori iskola vezetője részvételével a harmadéves/végzős/abszolutórium előtt álló hallgatók számára a tanulmányok befejezésével, az abszolutóriummal és a doktori eljárásra való felkészüléssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. Helyszín: Múzeum krt. 4. D épület, fszt. 1.

Tapasztalatunk szerint e témákban szinte nagyobb a tájékozatlanság, mint az elsőévesek körében a tanulmányok elkezdésével kapcsolatban, úgyhogy nyomatékosan ajánljuk a részvételt az érintettek számára. A tájékoztatón lesz mód egyéni kérdések megbeszélésére is. Ez az az alkalom, amikor nem létezik rossz kérdés, ne hagyják ki! Mindenkit szeretettel várunk.

Bodnár Kriszta

doktoriskolai titkár

2017. január 30.

Pályázat zürichi nyári egyetemen való részvételre

 

A Zürichi Egyetem 2017-ben nyári egyetemet szervez angol nyelven, melynek témája: Citizen Science – nexus between research and publicengagement.

Pályázni lehet egyetemenként egy támogatott helyre (a Zürichi Egyetem fizeti a részvételi és az utazási költségeket, 500 és 250 euró értékben, s csak a kulturális és társas programok költségeit nem fedezi a felajánlott ösztöndíj). Olyan érdeklődők jelentkezését várják, akiknek ez a témakör illeszkedik a kutatási témájához. A jelentkezők angol nyelvű szakmai önéletrajzukat motivációs levél kíséretében juttassák el a címemre január 27-ig.

Üdvözlettel,

Bodnár Kriszta doktoriskolai titkár

Az elsőéves doktoranduszok figyelmébe: a félévzárásról

Kedves Elsőévesek,

a félév végi aktuális teendőikre szeretnénk felhívni a figyelmüket.

1. A szakmai bibliográfia összeállítása és leadása. Az új szabályzat erről szóló része mindenben eligazítást nyújt, lásd az erre vonatkozó útmutatót.

Kérjük, mindenben kövessék az ott leírtakat. A leadási határidőt pedig vegyék nagyon komolyan.

A bibliográfia Excell-sémája szintén letölthető a honlapról, a 4. melléklet.

2. A bibliográfiával egyidejűleg nyilatkozniuk kell a leendő értekezésük véglegesnek szánt témaköréről (természetesen nem a dolgozat „tervezett címét” várjuk, hanem a témakört, amellyel foglalkoznak), egy szintén a honlapról letölthető űrlapon (3. melléklet), szorosan egyeztetve a téma- és a programvezetővel, mindkettejüknek el kell fogadniuk a témakör véglegesítését. Ez az elektronikus változat mellett papíron is leadandó, de a január 5-i határidő csak az elektronikus változatra vonatkozik, a papír ráér később, ne kínozzák se magukat, se a tanáraikat az év legelején az aláírásokkal, elég lesz január végéig leadniuk. A leadás majd egészen egyszerűen történjék: úgy, hogy vagy hivatali időben beteszik a fachomba az A épület 310-es szobájában, vagy az A portán hagyják a nevemre címzett borítékban.

3. A szakmai tárgyra ebben a félévben is (vizsga)jegyet kell kapniuk; nem arra kapják a jegyet/kreditet, hogy egyáltalán elkészítették a bibliográfiát – az egy egyéb kötelező feltétele a továbbhaladásnak. Hogy a két év alatt a szakmai tárgy keretében feldolgozandó anyagot hogyan osztják föl a félévek között, a témavezetők egyéni belátására van bízva, bizonyára megbeszélték, ahogyan azt is, hogy most mire kapnak majd jegyet.

A szakmai tárgy minden félévben kollokvium, azaz föl kell jelentkezniük egy adott vizsgaidőpontra a Neptunban. Mivel gyakorlatilag mindegyiküknek más-más a témavezetője és szinte minden témavezetőnek csak egy-egy hallgatója van, egyetlen „biankó” vizsgaidőpontot hirdetünk meg, hogy biztosan és időben följelentkezhessenek rá, azonban hogy ténylegesen mikor vizsgáznak, mikor számolnak be a témavezetőjüknek, azt egyeztessék egymás között (erről természetesen az oktatóik is tudnak). Tehát a teendőjük: a Neptunban feltétlenül jelentkezzenek fel a szakmai tárgyuknál szereplő vizsgaidőpontra (január 16. lesz ez mindenkinél), de hogy konkrétan mikor vizsgáznak, azt beszéljék meg a témavezetőjükkel mielőbb.

4. Ne feledjék, hogy minden új félév előtt regisztrálniuk kell a Neptunban, aktiválva (vagy passziválva) a félévüket. Ezt december 18-án 17 órától kezdve február 12-ig tehetik meg. Érdemes minél előbb, nehogy elfelejtődjék.

A félévzáráshoz sok sikert kívánva,

Bodnár Kriszta

a doktori iskola titkára

2016. december 6.

A Skandináv kultúrmozaik hallgatói konferencia programja

Skandináv kultúrmozaik

Hallgatói konferencia skandináv témákról

2016. november 10., csütörtök

ELTE BTK Skandináv Nyelvek és Irodalmak Tanszéke

(1088 Budapest Rákóczi út 5.)

Részletes program

09.00 – 11.00     A konferencia megnyitása és I. szekció

09.00 – 09.10     A résztvevőket köszönti és a konferenciát megnyitja: prof.dr. Dr. Masát András (egyetemi tanár, az ELTE BTK ItDI Skandinavisztika programjának vezetője, az Andrássy Egyetem Budapest rektora)

09.10 – 09.30     Csúr Gábor (ELTE): Henrik Pontoppidan műveinek magyarországi fogadtatástörténete

09.30 – 09.50     Tarbay Gábor (ELTE): A késő bronzkori Skandinávia és kapcsolatai a Kárpát-medencével

09.50 – 10.10     Izmindi-Nagy Ágnes (PPKE): A heibergi poézis és a hegeliánus filozófia kapcsolódása Johan Ludvig Heiberg színházi és irodalmi munkásságában

10.10 – 10.30     Schvéd Brigitta (ELTE): A svéd–holland művészeti kapcsolatok egyes szereplői a XVII. században

10.30 – 10.50     Hozzászólások, vita

10.50 – 11.20     Kávészünet

11.20 – 13.00     II. szekció

11.20 – 11.40     Medve Márton (ELTE): Az elbeszélés rejtelmei Knut Hamsun Mysterier című regényében

11.40 – 12.00     Németh Márton (DE): Skandináv könyvtárak

12.00 – 12.20     Dériné Stark Zsófia (ELTE): Az idősíkok jelentősége Karen Blixen Útban Pisa felé című novellájában

12.20 – 12.40     Tolnai Katalin (Bécsi Egyetem): Újabb kutatási eredmények a viking kori Birka településről

12.40 – 13.00     Hozzászólások, vita

11.20 – 13.00     III. szekció

11.20 – 11.40     Salvador Neto Luis (KRE): A jó állam lényege a modern társadalmakban

11.40 – 12.00     Szalkai Réka (ELTE): A norvég nemzeti tudat és a lapp identitás megjelenítése a norvég némafilmben, különös tekintettel a Laila című műre

12.00 – 12.20     Zentai Vivien (ELTE): Axel Munthe élete és munkássága interkulturális szempontok alapján

12.20 – 12.40     Tóth Tamás Zoltán (ME): Emanuel Suedenborgh korpuszának patrisztikai, filozófiai és terminológiai háttere

12.40 – 13.00     Hozzászólások, vita

 13.00 – 14.00    Ebédszünet

14.00 – 15.40     IV. szekció

14.00 – 14.20     Szücs Péter (ELTE): II. Gusztáv Adolf hazai propagandája a harmincéves háborúban

14.20 – 14.40     Péró Krisztina (ELTE): A fiúszoba titka

14.40 – 15.00     Katona Csete (DE): Ragnarr Loðbrók sagában és filmen

15.00 – 15.20     Lendvainé Timár Edit (ELTE): „Gratuláló levél a svéd Georgius Wahlenberg igen szerencsés és csodálatos művéhez a mi Magyarországunkról”

15.20 – 15.40     Hozzászólások, vita

14.00 – 15.40     V. szekció

14.00 – 14.20     dr. Rainer Lilla (KRE): Az igazságszolgáltatás függetlensége Dániában

14.20 – 14.40     Bilicsi Erika (ELTE): Úton a nyílt hozzáférés felé: az open access tudományos kommunikáció támogatása a skandináv országokban

14.40 – 15.00     Domokos Gyöngyi (PTE): Fikció és valóság Jostein Gaarder regényeiben

15.00 – 15.20     Kitzinger Viola (ELTE):

15.20 – 15.40     Hozzászólások, vita

15.40 – 16.00     Kávészünet

16.00 – 18.00     VI. szekció és a konferencia lezárása

16.00 – 16.20     Blomqvist Tünde (Uppsalai Egyetem): Svéd irodalom, magyar irodalom vagy más?

16.20 – 16.40     Veress Dániel (ELTE): Hogyan írták helyesen a 12. századi Izlandon azt, hogy tehénitatás? Az első nyelvtani értekezésről

16.40 – 17.00     dr. Bergendi-Rácz Diána (KRE): Északi sarkcsillag a magánjog egén

17.20 – 17.40     Hozzászólások, vita

17.40 – 17.50     A konferenciát beszédével lezárja: dr. Mádl Péter (egyetemi docens, az ELTE BTK Skandináv Nyelvek és Irodalmak Tanszéke tanszékvezetője)