Ottlik 100

Megemlékezés a PIM-ben május 9-én 9-től

Ruszisztikai napok

III. Ruszisztikai Napok

2012. május 8–10.

Agota Kristof-emléknap

A Svájci Nagykövetség,
a Francia Nagykövetség (Francia Intézet),
az ELTE BTK Francia Nyelv és Irodalom valamint Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszéke
szeretettel meghívja
a nemrég elhunyt, magyar származású, franciául publikáló svájci írónő,
Agota KRISTOF tiszteletére tartott emléknapra,
melynek időpontja és helye

2012. április 18. (10–15.30)

ELTE BTK Kari Tanácsterem, Astoria, A ép. fszt.

PROGRAM

10–12 óra

Megnyitó

Előadások (francia nyelven):

– Rennie Yotova (Szófia)

– Valérie Petitpierre (Svájc)

– Szigeti Csaba (Kőszeg)

– Tóth Réka (Budapest)

13:30–15.30
1. Kristóf Attila megemlékezése testvéréről
2. Kerekasztal-beszélgetés (magyar nyelven) Agota Kristofról Tóth Réka és Józan Ildikó közreműködésével
Résztvevők: Agota Kristof műveinek fordítói (Takács M. József, Petőcz András); a Trilógiából most készülő film alkotói: Sándor Pál producer, Szekér András dramaturg; Szigeti Csaba, a kőszegi Agota Kristof Irodalmi Kutatóműhely képviselője; Bódis Kriszta, író

Eric Dayre mesterkurzusa

Eric Dayre,

az École Normale Supérieure (ENS) professzora, az ENS lyoni Centre d’études et de

recherches comparées sur la création (CERCC) centrumának igazgatója

THE TRANSLATION OF MODERN POETICS

címmel angol nyelvű mesterkurzust tart az ELTE Bölcsészkarán március 27-29-én.

A részletes program

Az előadóról röviden:

1992-től 1997-ig megbízott előadó az Université Paris III-Sorbonne Nouvelle egyetemen, közben 1994-től 1997-ig a Versailles-i Egyetem adjunktusa. 1997-től 2006-ig a Paris III-Sorbonne Nouvelle egyetem docense. 2006 óta az École Normale Supérieure de Lyon általános és összehasonlító irodalomtudomány professzora. 2011 óta igazgatja az ENS lyoni Centre d’études et de recherches comparées sur la création (CERCC) központját. Thomas de Quincey és Samuel Taylor Coleridge műveinek francia fordítója. 2011-ben szerkesztésében és kommentárjaival jelent meg de Quincey műveinek Pléiade-kiadása.

Könyvei:

Les Proses du Temps, Thomas de Quincey et la philosophie kantienne. Bibliothèque de Littérature Comparée, dirigée par Jean Bessière, éditions Honoré Champion, 453 pages, 2000 (ISBN 2-7453-0078-4).
L'absolu comparé, littérature et traduction, une séquence moderne: Coleridge, De Quincey, Baudelaire, Rimbaud, Hermann, 257 pages, (ISBN 97822705668 242).

Une Histoire Dissemblable : Le tournant poétique du Romantisme Anglais 1797-1834, Hermann, 610 pages (ISBN 9782705670795).

Készülő kötete: Courbet et Manet, un essai sur le poing en peinture.

Az előadásokon tárgyalt művek:

Samuel Taylor Coleridge, The Friend
Samuel Taylor Coleridge, Biographia Literaria, 13. és 14. fejezet

*
Thomas de Quincey, Confessions of an English opium-Eater
Thomas de Quincey, Suspiria de profundis
(Magyar fordításban: Thomas de Quincey: Egy angol ópiumevő vallomásai; Suspiria de profundis)

*Charles Baudelaire, Les paradis artificiels
Charles Baudelaire, Petits poèmes en prose
(Magyar fordításban: Charles Baudelaire: A mesterséges mennyországok, Cartaphilus, Budapest, 2010.; Charles Baudelaire: Versek, Sziget, Budapest, 2007.)

*Arthur Rimbaud, Poésie, proses et lettres
(Magyar fordításban: Arthur Rimbaud: Napfény és hús. Arthur Rimbaud minden verse, prózája és válogatott levelei, Szerk. Bárdos László, Kozmosz Könyvek, Budapest, 1989.)

A mesterkurzus vázlatos tartalma angolul és franciául.

Galin Tihanov mesterkurzusa

Babits Előadások – The Babits Lectures

Prof. dr. Galin Tihanov mesterkurzusa az ELTE BTK-n

2012. március 21–26.

Hogyan fedezték fel Oroszországban és Nyugaton Bahtyint, és mi az, amit Bahtyin fedezett fel számunkra? Elválaszthatók-e egyáltalán ezek a kérdések? Miért érdemes ma Bahtyint olvasnunk? – teszi fel a kérdést az ELTE „Babits Előadások” című sorozatának keretében Budapestre látogató, március 22. és 26. között mesterkurzust tartó Galin Tihanov professzor első előadásában.
A Londoni Egyetem oktatója az irodalomelméleti gondolkodás történetének friss szellemű szakértője, akit előadásaiban elsősorban az foglalkoztat, hogyan befolyásolta a kulturális-intellektuális környezet az irodalomról való gondolkodást. Az új modern európai kánon kialakulása a két világháború közötti Párizsban vajon hatott-e az ott élő orosz emigráns írók és kritikusok fiatalabb nemzedékére, amikor az orosz irodalomról értekeztek? Befolyásolhatta-e a 19. századi orosz irodalmi kánon újrarendezését az irodalmi modernség tapasztalat? Ha igen, hogyan? Milyen funkciót töltöttek be a kozmopolita diskurzusok a modernségben?
Tihanov professzor az irodalmi jelenségektől általánosabb gondolkodástörténeti keretek felé mozdul következő előadásaiban. A kozmopolita képzelet, hallhatjuk majd, az idegenben létet ünnepli, de gyakran elfeledkezik annak gyakorta traumatikus, kényszerítő vetületeiről. Milyen szerepet töltött be az összehasonlító irodalomtudomány kialakulásában és történetében az idegen közegben létezés tapasztalata, mely a fordítást megkerülhetetlenné és nyomasztóan sürgetővé teszi? Miként élhették meg a harmincas–negyvenes évek baloldali gondolkodói a moszkvai exiliumot a Szovjetunióban? Mennyiben különbözik ez a „nyugati” idegenségtapasztalattól? Mit értünk „kikényszerített kozmopolitizmuson”?
Az utolsó előadás Európa eszméjéről szól. Georg Simmel, Oswald Spengler és Hans Freyer Európa-képének összehasonlítása nyomán a szerzők kultúrfilozófiájának és Európáról alkotott elképzeléseinek összefüggései bontakoznak majd ki előttünk, ma mindennél aktuálisabb kérdésekbe torkollva.

A mesterkurzus programja

2012. március 22., csütörtök

10:30 – Mikhail Bakhtin’s Discovery and the Lessons It Holds for Us (ELTE)

13:30 – Russian Émigré Literary Theory and Criticism between the World Wars (ELTE)

2012. március 23., péntek

10:30 – Cosmopolitanism in the Discoursive Landscape of Modernity (ELTE)

16:00 – Exilic Inscriptions: Literary Experiences in the Age of Transnationalism (CEU)

2012. március 26., hétfő

11:00 – Ideas of Europe in Twentieth-Century Germany: From Simmel to Spengler and Hans Freyer (ELTE)

Az előadások angol nyelven folynak és nyilvánosak.
Az előadássorozathoz kapcsolódó reader megtalálható a Toldy Könyvtárban.

Helyszínek:

Eötvös Loránd Tudományegyetem (1088 Budapest, Múzeum krt. 4. – A épület 329., Horváth János előadóterem)

Central European University (1051 Budapest, Nádor u. 9. – TIGY Room)

Galin Tihanov az összehasonlító irodalomtudomány professzora a Londoni Egyetemen (Queen Mary), a közép- és kelet-európai irodalomelmélet és eszmetörténet szakavatott ismerője. Korábban a Yale Egyetem és a St. Galleni Egyetem vendégtanára, illetve többek közt a Wissenschaftskolleg zu Berlin és a Collegium Budapest vendégkutatója volt. A Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtudományi Társaság (ICLA/AILC) irodalomelméleti bizottságának tiszteletbeli elnöke. Az Arcadia, a Comparative Critical Studies, a Journal of Literature and Trauma Studies, és a Slavonica című folyóiratok és számos könyvsorozat szerkesztőbizottsági tagja. Díjnyertes könyve: The Master and The Slave: Lukács, Bakhtin, and the Ideas of Their Time (Oxford UP, 2000).

Magyarul megjelent írásai:

Galin Tihanov: Az irodalomtörténet jövője (ford. Scheibner Tamás), Korunk, 2012. február: 49–54.

Galin Tihanov: Vajon a modern irodalomelmélet miért Kelet- és Közép-Európából ered? És ma miért halott? (ford. Scheibner Tamás), 2000, 2012. január–február, 76–91.

Galin Tihanov az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete, illetve az Összehasonlító Irodalomtudomány Tanszék meghívására érkezik Budapestre.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg (a támogatás száma TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003).

Irodalmi beszélgetéssorozat az ELTE BTK-n

Karunk jubileumi, 375 éves fennállása alkalmából, Trefort Irodalmi Esték néven irodalmi beszélgetéssorozatot indít a Magyar Irodalom― és Kultúratudományi Intézet. Az első alkalom 2010. október 21-én, 17:30-kor lesz az A épület Kari Tanácstermében.

Karunkon végzett kortárs írókkal, költőkkel indít irodalmi beszélgetéssorozatot az ELTE BTK Magyar Irodalom― és Kultúratudományi Intézete. A havonta megrendezendő esteken az Intézet egy-egy felkészült irodalomtörténésze beszélget a meghívott íróval, költővel.

A sorozat beszélgetéseit Gintli Tibor és Tarján Tamás, a Magyar Irodalom― és Kultúratudományi Intézet docensei szervezik és koordinálják.

Az első alkalom 2010. október 21-én, csütörtökön 17:30-kor lesz az A épület Kari Tanácstermében. A Trefort Irodalmi Esték első meghívott vendége Háy János, akivel Tarján Tamás fog beszélgetni.

Minden érdeklődőt szeretettel várnak a sorozat szervezői!

A meghívó

Italianista doktori klub

ITADOKT klub
február 22., péntek, 14 óra
ELTE BTK Olasz Tanszék
1088 Budapest, Múzeum krt. 4/c


Hajnóczi Kristóf és Benke László
beszámolója témájuk közérdeklődésre számot tartó problémáiról.

Hajnóczi Kristóf:

Reformáció Olaszországban
Eredetileg egy nagyobb, összefüggő képet szerettem volna nyújtani a reformáció mint európai jelenség-együttes itáliai nyomairól, végigtekintve a Fésziget irodalmán a XVI. század elejétől a XIX. század végéig. Ám még az elsődleges irodalomra, a tulajdonképpeni szövegforrásokra összpontosítva - azaz lényegében leszűkítve a vizsgálódást a reformáció korabeli irodalomra - is tengernyi szöveg marad; ráadásul még ezekre összpontosítva sem lett volna biztos, hogy el tudom érni eredeti célomat, azaz hogy tolmácsolásomban valamilyen összefüggő képpé álljanak össze az általam összeválogatott szövegek.
Így a dolgok pillanatnyi állása szerint a dolgozat célja csupán az, hogy bemutasson néhány, a korral foglalkozó XX. századi szöveget. A protestáns reformációnak, és azon belül az itáliai eseményeknek napjainkban gyorsan gyarapodó olasz szakirodalma van; egyetemi és egyetemközi kutatócsoportok jönnek létre, lassan nincsen olyan figurája a Cinquecento e néhány középső évtizedének, akinek ne lenne legalább egy szakavatott kutatója, történészek vállalkoznak arra, hogy egy szuszra megírják az itáliai reformáció történetét dióhéjban, és közben egymást érik a szöveg-összehasonlítások, a reprint kiadások vagy a napjainkig kéziratban maradt szövegek kritikai kiadásai, a konferenciakötetek - sőt, több életrajzi regényünk is van. Mindez - többnyire - felekezeti vitáktól mentesen, régi sérelmek felhánytorgatása nélkül, bár jól kivehető értelmezési sémák mentén zajlik.
Ebből válogatok, teljesen önkényesen, nyilvánvalóan a teljesség igénye nélkül. Nem szakmai okok vezetnek, inkább az, hogy többféle profilú, indíttatású, műfajú, mondanivalójú írás legyen együtt. Van közöttük rövid történeti összefoglaló, van rövid esszé az európai reformáció központi alakjainak humanista hátteréről, van az itáliai reformáció történetét részletesen ismertető mű, van regény, és - végül, de nem utolsó sorban - van egy műfajilag nehezen besorolható, ám annál érdekesebb könyv Itália és a reformáció viszonyáról.Ennyit elöljáróban...


Benke László:

Az itáliai zsidó közösségek népnyelvi Bibliái a középkortól az ellenreformációig: a bibliafordítás mint a vallásközi polémia színtere

Témavezetők: Király Erzsébet, Komoróczy Géza
A kereszténység születése óta a zsidósággal folytatott vallási polémiák leghangsúlyosabb eleme a két közösség eltérő Biblia-olvasata. Míg keresztények számára az Ószövetség próféciákat és "előképeket" tartalmaz, amelyek a názáreti Jézus szolgálata és kereszthalála során teljesedtek be; a zsidó írásmagyarázat számára a héber Bibliának ugyanezek a versei Izrael hányattatásairól és a nép eljövendő megváltásáról szólnak, vagy éppen teljesen nélkülözik a prófétikus--messianisztikus tartalmat.
A 16. század második felében Itália zsidó közösségeire folytonos nyomásként nehezedett az egyház térítői buzgalma: a Pápai Állam és több észak-itáliai város gettóinak lakóit egyebek mellett szombatról szombatra prédikációk hallgatására kötelezték. A hitközségek védekezésének fő színterei az elemi iskola és a házitanítás voltak, ahol ekkoriban kéziratos olasz bibliafordítások voltak használatban a közösségek legsérülékenyebb része, a "tanulatlanok" -- gyerekek és nők -- épülésére, akik a héber betűvetést ismerték, de a nyelvet nem eléggé, hogy eredetiben olvashassák a Bibliát.
Az itáliai zsidó közösségek népnyelvi Bibliáit máig nem tárták fel alaposan: csak mintaszövegek jelentek meg belőlük, amelyeket nyelvi elemzésnek vetettek alá. Pedig ezek a belső használatra szánt szövegek a térítői nyomás "ellenszérumaként" is szolgáltak -- hogy miként és milyen mértékben, azt a doktori kutatómunkám kísérli meg feltárni.

Nyílt nap

Elsősorban germanisták figyelmébe:

Nyílt nap az Andrássy Gyula Német Nyelvű egyetemen 2009. november 19-én.
A részletes programot lásd:
http://www.andrassyuni.hu/deutsch/admin/data/00000001/_fix/00000002/_fix/00000000/_fix/00000003/_file/programm.pdf

Beszélgetés Szabó Mártonnal

Az Általános irodalomtudományi doktori program mindenkit szívesen lát

október 29-én (csütörtökön) 17.00 órától

az ELTE A épület negyedik emeleti könyvtárában,

ahol Szabó Márton politológussal (http://www.e3.hu/szabomarton/)

a(z új) politikatudomány nyelviségéről, a nyelviség és a litikatudomány kérdéseiről beszélgetnek.

Szőke György-emlékest