Galin Tihanov mesterkurzusa

Babits Előadások – The Babits Lectures

Prof. dr. Galin Tihanov mesterkurzusa az ELTE BTK-n

2012. március 21–26.

Hogyan fedezték fel Oroszországban és Nyugaton Bahtyint, és mi az, amit Bahtyin fedezett fel számunkra? Elválaszthatók-e egyáltalán ezek a kérdések? Miért érdemes ma Bahtyint olvasnunk? – teszi fel a kérdést az ELTE „Babits Előadások” című sorozatának keretében Budapestre látogató, március 22. és 26. között mesterkurzust tartó Galin Tihanov professzor első előadásában.
A Londoni Egyetem oktatója az irodalomelméleti gondolkodás történetének friss szellemű szakértője, akit előadásaiban elsősorban az foglalkoztat, hogyan befolyásolta a kulturális-intellektuális környezet az irodalomról való gondolkodást. Az új modern európai kánon kialakulása a két világháború közötti Párizsban vajon hatott-e az ott élő orosz emigráns írók és kritikusok fiatalabb nemzedékére, amikor az orosz irodalomról értekeztek? Befolyásolhatta-e a 19. századi orosz irodalmi kánon újrarendezését az irodalmi modernség tapasztalat? Ha igen, hogyan? Milyen funkciót töltöttek be a kozmopolita diskurzusok a modernségben?
Tihanov professzor az irodalmi jelenségektől általánosabb gondolkodástörténeti keretek felé mozdul következő előadásaiban. A kozmopolita képzelet, hallhatjuk majd, az idegenben létet ünnepli, de gyakran elfeledkezik annak gyakorta traumatikus, kényszerítő vetületeiről. Milyen szerepet töltött be az összehasonlító irodalomtudomány kialakulásában és történetében az idegen közegben létezés tapasztalata, mely a fordítást megkerülhetetlenné és nyomasztóan sürgetővé teszi? Miként élhették meg a harmincas–negyvenes évek baloldali gondolkodói a moszkvai exiliumot a Szovjetunióban? Mennyiben különbözik ez a „nyugati” idegenségtapasztalattól? Mit értünk „kikényszerített kozmopolitizmuson”?
Az utolsó előadás Európa eszméjéről szól. Georg Simmel, Oswald Spengler és Hans Freyer Európa-képének összehasonlítása nyomán a szerzők kultúrfilozófiájának és Európáról alkotott elképzeléseinek összefüggései bontakoznak majd ki előttünk, ma mindennél aktuálisabb kérdésekbe torkollva.

A mesterkurzus programja

2012. március 22., csütörtök

10:30 – Mikhail Bakhtin’s Discovery and the Lessons It Holds for Us (ELTE)

13:30 – Russian Émigré Literary Theory and Criticism between the World Wars (ELTE)

2012. március 23., péntek

10:30 – Cosmopolitanism in the Discoursive Landscape of Modernity (ELTE)

16:00 – Exilic Inscriptions: Literary Experiences in the Age of Transnationalism (CEU)

2012. március 26., hétfő

11:00 – Ideas of Europe in Twentieth-Century Germany: From Simmel to Spengler and Hans Freyer (ELTE)

Az előadások angol nyelven folynak és nyilvánosak.
Az előadássorozathoz kapcsolódó reader megtalálható a Toldy Könyvtárban.

Helyszínek:

Eötvös Loránd Tudományegyetem (1088 Budapest, Múzeum krt. 4. – A épület 329., Horváth János előadóterem)

Central European University (1051 Budapest, Nádor u. 9. – TIGY Room)

Galin Tihanov az összehasonlító irodalomtudomány professzora a Londoni Egyetemen (Queen Mary), a közép- és kelet-európai irodalomelmélet és eszmetörténet szakavatott ismerője. Korábban a Yale Egyetem és a St. Galleni Egyetem vendégtanára, illetve többek közt a Wissenschaftskolleg zu Berlin és a Collegium Budapest vendégkutatója volt. A Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtudományi Társaság (ICLA/AILC) irodalomelméleti bizottságának tiszteletbeli elnöke. Az Arcadia, a Comparative Critical Studies, a Journal of Literature and Trauma Studies, és a Slavonica című folyóiratok és számos könyvsorozat szerkesztőbizottsági tagja. Díjnyertes könyve: The Master and The Slave: Lukács, Bakhtin, and the Ideas of Their Time (Oxford UP, 2000).

Magyarul megjelent írásai:

Galin Tihanov: Az irodalomtörténet jövője (ford. Scheibner Tamás), Korunk, 2012. február: 49–54.

Galin Tihanov: Vajon a modern irodalomelmélet miért Kelet- és Közép-Európából ered? És ma miért halott? (ford. Scheibner Tamás), 2000, 2012. január–február, 76–91.

Galin Tihanov az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete, illetve az Összehasonlító Irodalomtudomány Tanszék meghívására érkezik Budapestre.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg (a támogatás száma TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003).

Kortárs orosz film

A Ruszisztikai Módszertani Kabinet meghívója:

Kedves Érdeklődők!
Ezúton is szívélyesen invitálunk mindenkit a Ruszisztikai Módszertani Kabinetbe a jövő pénteki (2012. február 24. 14.00–17.00) kultúrpillanatunkra, ahol Forgács Iván filmtörténész fog körképet adni a kortárs orosz film tendenciáiról, illetve orosz filmes adatbázisokról.
Ezután levetítjük 2010 nagy visszhangot kiváltó orosz filmjét, a Jelenát, magyar feliratozással.
A kultúrpillanat menete a szokásos lesz: teát mi biztosítunk, harapnivalót pedig a mindenkitől szívesen fogadunk.

Részvételének nagyon fogunk örülni! Kérjük, jelezze szándékát.

Gyimesi Zsuzsanna

Könyvbemutató

Az Akadémiai Kiadó és a szerzők,
Gintli Tibor, Kiss Farkas Gábor, Laczházi Gyula, Orlovszky Géza, Schein Gábor, Szilágyi Márton és Vaderna Gábor
tisztelettel meghívják önt a

Magyar irodalom

című kötet bemutatójára, melyre
december 2-án 17 órakor
A Petőfi Irodalmi Múzeumban kerül sor.

A kötetet Margócsy István mutatja be.

375 éves az ELTE

Facultas immota stabit – Az első 375 év Tudományos konferencia az ELTE Bölcsészettudományi Kar alapításának 375. évfordulójára (november 10--11.)
A Szenátus ünnepi közgyűlése díszdoktorok avatása (november 12.)
Az ELTE Bartók Béla Énekkara és Egyetemi Koncertzenakara ünnepi koncertje (november 12., 15:30, ELTE Aula Magna)
Az ELTE összegyetemi fáklyás felvonulása (november 12., 16:35, Egyetem tér)
ELTE kulturális hét koncert, színházi fesztivál, multidiszciplináris műhely, filmklub, kiállítás és táncest (november 12--19. között)
Még több program
Az egyetem jubileumi honlapja

Vendégelőadás

The English Studies Department of The School of English and American Studies, ELTE

proudly presents

Professor Paul A. Roth

author of the book

Meaning and Method in the Social Sciences: a Case for Methodological Pluralism,

Chair of the Department of Philosophy at the University of California, Santa Cruz

who will give two lectures:

on Conceptual Schemes

4 November, Thursday, 12-1:30,

Room 030 (Rákóczi út 5)

on the Irrationality of History

5 November, Friday, 12-1:30,

Room 414 (Rákóczi út 5)

The following readings are recommended for the lectures:

Donald Davidson, “On the Very Idea of a Conceptual Scheme”

Donald Davidson, “A Nice Derangement of Epitaphs”

Both essays are available at

http://seas3.elte.hu/coursematerial/KallayGeza/index.html

Guest Lectures

All welcome!

Irodalmi beszélgetéssorozat az ELTE BTK-n

Karunk jubileumi, 375 éves fennállása alkalmából, Trefort Irodalmi Esték néven irodalmi beszélgetéssorozatot indít a Magyar Irodalom― és Kultúratudományi Intézet. Az első alkalom 2010. október 21-én, 17:30-kor lesz az A épület Kari Tanácstermében.

Karunkon végzett kortárs írókkal, költőkkel indít irodalmi beszélgetéssorozatot az ELTE BTK Magyar Irodalom― és Kultúratudományi Intézete. A havonta megrendezendő esteken az Intézet egy-egy felkészült irodalomtörténésze beszélget a meghívott íróval, költővel.

A sorozat beszélgetéseit Gintli Tibor és Tarján Tamás, a Magyar Irodalom― és Kultúratudományi Intézet docensei szervezik és koordinálják.

Az első alkalom 2010. október 21-én, csütörtökön 17:30-kor lesz az A épület Kari Tanácstermében. A Trefort Irodalmi Esték első meghívott vendége Háy János, akivel Tarján Tamás fog beszélgetni.

Minden érdeklődőt szeretettel várnak a sorozat szervezői!

A meghívó

Kutatók éjszajája az ELTE-n, szeptember 24.

A részletes programot lásd:
http://www.kutatokejszakaja.hu/2010/esemenynaptar/index.php?menu_id=4&hely=7

Vezetett programok az ELTE Egyetemi könyvtárban (szeptember 18.)

Kulturális Örökség Napjai az ELTE Egyetemi Könyvtárban, szeptember 18-án.
A programokat lásd részletesen: http://www.konyvtar.elte.hu/hirek/rendezvenyek/index.html#kon2010

Örökmozgó Filmmúzeum, 1073 Budapest, Erzsébet krt. 39. T: 342.21.67

Beszélgessünk a filmekről! – Filmévkönyv 2009
A sorozat következő vetítését 2010. február 26-án, pénteken 18 órakor rendezzük.

Vendégeinkkel: Domokos János és Domokos Mihály rendezőkkel, valamint Egeres Katalin producerrel Forgács Iván beszélget.

Szemetesek
készítette Domokos Mihály, sz: Lakatos Mátyás, Nagy György
gy. n. (Spirea Média), 2007, video, szí, 13 perc
Lakatos Mátyás takarító vállalkozó napi 16-18 órát dolgozik a piacon két segédjével. Afféle mindenesek: takarítanak, kukát mosnak, de ők szerelik a liftet is. Matyinak hivatalosan nincsenek beosztottai, nem jelentheti be őket, mert sok az adó, az sztk. Nagy kiadás volna a kesztyű, a bakancs, a köpeny, pedig ezek nélkül nem volna szabad munkát végezniük, kaptak is már ÁNTSZ-büntetést. Gyuri húsz éve költözött Békéscsabáról a „hatkerbe”, megbízik Matyiban, akit tizennyolc éve ismer.


Palimpszeszt
Szinopszis: Domokos János, Han Anna, Szakértő: Han Anna, Operatőr: Domokos János, Egeres Katalin, Riporter: Egeres Katalin; Vágó: Domokos János, Rendezte: Domokos János.Forgatási helyszínek: Oroszország, Tomszk és Moszkva. Orosz nyelvű, magyar felirattal, 67’ .2009)
A film főszereplője Gusztav Spet orosz filozófus 92 éves lánya, Marina Gusztavovna Spet-Storch, akivel Egeres Katalin beszélget, és együtt járják be az 1937-ben Tomszkban kivégzett filozófus életének egykori helyszíneit Moszkvában.

Az orosz irodalom és kultúra Kelet és Nyugat vonzásában című doktori program hallgatói bizonyára emlékeznek az 1990-es évektől rendszeresen tartott előadásokra és szemináriumokra Gusztav Spet filozófiai és esztétikai nézeteiről, valamint az orosz fenomenológiai iskoláról. A doktori program hallgatói és tanárai közül többen írtak tanulmányt Gusztav Spetről e stúdiumok nyomán.
Ebben a filmben közelebbről megismerkedhetnek Gusztav Spet életének drámai mozzanataival leányának, a 92 éves Marina Gusztavovnának az elbeszélése alapján, akivel Egeres Katalin készített interjút.
A 2005-ben Moszkvába tett utazás során Marina Gusztavovna vendégül látta a doktori program több hallgatóját és oktatóját, számukra különös élményt jelenthetnek a film képsorai.
A film alapjául szolgáló felvételek jelentős része a 2008-ban Tomszkba tett utazás során készült, amikor Egeres Katalin, Domokos János és Han Anna részt vettek a Tomszki Egyetemen kétévente megrendezésre kerülő, Gusztav Spet emlékének tisztelgő nemzetközi filozófiai konferencián. Az utazást Marina Gusztavovna Spet társaságában tettük meg, akinek a számára ez a város egyszerre mélyen tragikus és ugyanakkor felemelő emlékek színtere.
Itt, Tomszkban végezték ki néhány év számüzetés után 1937-ben az édesapját, és ebben a városban kezdte meg az 1980-as években néhány elhivatott értelmiségi ( Olga Gennagyievna Mazaeva, Borisz Nyikolajevics Poizner, Elza Arminovna Zaharova, Nyikolaj Szerebrennyikov ) Gusztav Spet emlékének ápolását és hagyatékának feldolgozását. Személyes kezdeményezésük és vállalásuk köré mára már sok fiatal tudós felsorakozott, és a Tomszki Egyetem a Spet-kutatás egyik első központjává vált Oroszországban. Ma már számos központja van a világban e hagyaték feldolgozásának: Moszkva, Szent-Pétervár, Bordeaux, München, Berlin.
Budapest, és jelesül az MTA Irodalomtudományi Intézetének Elméleti Osztálya ( Nyírő Lajos vezetésével) úttörő szerepet játszott Gusztav Spet hagyatékának a kutatásában és publikálásában, az 1970-es, 1980-as és 1990-es években a HELIKON Irodalomtudományi folyóirat több ízben közölte Spet írásait és a róla szóló tanulmányokat, külföldi és magyar szerzők tollából.
Gusztav Spet alakjának és sorsának a vizuális művészetek eszközével történő felidézése első alkalommal valósul meg Magyarországon Domokos János és Egeres Katalin filmjében. A filmet szíves figyelmükbe ajánlom,
Han Anna

Italianista doktori klub

ITADOKT klub
február 22., péntek, 14 óra
ELTE BTK Olasz Tanszék
1088 Budapest, Múzeum krt. 4/c


Hajnóczi Kristóf és Benke László
beszámolója témájuk közérdeklődésre számot tartó problémáiról.

Hajnóczi Kristóf:

Reformáció Olaszországban
Eredetileg egy nagyobb, összefüggő képet szerettem volna nyújtani a reformáció mint európai jelenség-együttes itáliai nyomairól, végigtekintve a Fésziget irodalmán a XVI. század elejétől a XIX. század végéig. Ám még az elsődleges irodalomra, a tulajdonképpeni szövegforrásokra összpontosítva - azaz lényegében leszűkítve a vizsgálódást a reformáció korabeli irodalomra - is tengernyi szöveg marad; ráadásul még ezekre összpontosítva sem lett volna biztos, hogy el tudom érni eredeti célomat, azaz hogy tolmácsolásomban valamilyen összefüggő képpé álljanak össze az általam összeválogatott szövegek.
Így a dolgok pillanatnyi állása szerint a dolgozat célja csupán az, hogy bemutasson néhány, a korral foglalkozó XX. századi szöveget. A protestáns reformációnak, és azon belül az itáliai eseményeknek napjainkban gyorsan gyarapodó olasz szakirodalma van; egyetemi és egyetemközi kutatócsoportok jönnek létre, lassan nincsen olyan figurája a Cinquecento e néhány középső évtizedének, akinek ne lenne legalább egy szakavatott kutatója, történészek vállalkoznak arra, hogy egy szuszra megírják az itáliai reformáció történetét dióhéjban, és közben egymást érik a szöveg-összehasonlítások, a reprint kiadások vagy a napjainkig kéziratban maradt szövegek kritikai kiadásai, a konferenciakötetek - sőt, több életrajzi regényünk is van. Mindez - többnyire - felekezeti vitáktól mentesen, régi sérelmek felhánytorgatása nélkül, bár jól kivehető értelmezési sémák mentén zajlik.
Ebből válogatok, teljesen önkényesen, nyilvánvalóan a teljesség igénye nélkül. Nem szakmai okok vezetnek, inkább az, hogy többféle profilú, indíttatású, műfajú, mondanivalójú írás legyen együtt. Van közöttük rövid történeti összefoglaló, van rövid esszé az európai reformáció központi alakjainak humanista hátteréről, van az itáliai reformáció történetét részletesen ismertető mű, van regény, és - végül, de nem utolsó sorban - van egy műfajilag nehezen besorolható, ám annál érdekesebb könyv Itália és a reformáció viszonyáról.Ennyit elöljáróban...


Benke László:

Az itáliai zsidó közösségek népnyelvi Bibliái a középkortól az ellenreformációig: a bibliafordítás mint a vallásközi polémia színtere

Témavezetők: Király Erzsébet, Komoróczy Géza
A kereszténység születése óta a zsidósággal folytatott vallási polémiák leghangsúlyosabb eleme a két közösség eltérő Biblia-olvasata. Míg keresztények számára az Ószövetség próféciákat és "előképeket" tartalmaz, amelyek a názáreti Jézus szolgálata és kereszthalála során teljesedtek be; a zsidó írásmagyarázat számára a héber Bibliának ugyanezek a versei Izrael hányattatásairól és a nép eljövendő megváltásáról szólnak, vagy éppen teljesen nélkülözik a prófétikus--messianisztikus tartalmat.
A 16. század második felében Itália zsidó közösségeire folytonos nyomásként nehezedett az egyház térítői buzgalma: a Pápai Állam és több észak-itáliai város gettóinak lakóit egyebek mellett szombatról szombatra prédikációk hallgatására kötelezték. A hitközségek védekezésének fő színterei az elemi iskola és a házitanítás voltak, ahol ekkoriban kéziratos olasz bibliafordítások voltak használatban a közösségek legsérülékenyebb része, a "tanulatlanok" -- gyerekek és nők -- épülésére, akik a héber betűvetést ismerték, de a nyelvet nem eléggé, hogy eredetiben olvashassák a Bibliát.
Az itáliai zsidó közösségek népnyelvi Bibliáit máig nem tárták fel alaposan: csak mintaszövegek jelentek meg belőlük, amelyeket nyelvi elemzésnek vetettek alá. Pedig ezek a belső használatra szánt szövegek a térítői nyomás "ellenszérumaként" is szolgáltak -- hogy miként és milyen mértékben, azt a doktori kutatómunkám kísérli meg feltárni.

Nyílt nap

Elsősorban germanisták figyelmébe:

Nyílt nap az Andrássy Gyula Német Nyelvű egyetemen 2009. november 19-én.
A részletes programot lásd:
http://www.andrassyuni.hu/deutsch/admin/data/00000001/_fix/00000002/_fix/00000000/_fix/00000003/_file/programm.pdf

Filmfesztivál és konferencia